Paál László [antikvár]

A Nemzeti Muzeumben 1880 óta függött két kisebb méretű, gyönyörű tájkép, melynek szerzőjéről, Paál Lászlóról, édes-keveset tudtak: aradmegyei származású, a ki Párisba vetődött és ott fiatalon elpusztult. Ennyi volt az egész! A kik ezt a képet ismerték, művészek és szakértők, mind a legnagyobb elragadtatással emlékeztek meg róla. Látták, hogy a művészben, aki föstötte, nagy magyar festőt veszítettünk. Szana Tamás egy pár meleg sort szentelt neki. (Magyar Művészet századunkban.) Keszler József is elismeréssel emlegette mindig. (Új Magyar Szemle). De vajh' ki ő és merre van hazája? A véletlen egy kiváló alkotásának a nyomába vezetett engem s ez arra bátorított, hogy keressem egyéb más alkotásainak a nyomait is. Hála a közoktatásügyi miniszterium támogatásának, felfedező útra indulhattam, amely utazásnak aztán csakhamar a Nemzeti Szalonban (1902. november-deczemberében) rendezett kollektiv-kiállítás lőn az eredménye.