Strém Kálmán [antikvár]

Tisztelt Olvasó! A Kanizsai Klasszikusok Kulturális Közhasznú Egyesület elnökeként néhány szóval szeretném vázolni e kötet létrejöttének körülményeit, indokait. Egyesületünk, amelyet Nagykanizsán, a helyi zenei élet fellendítésére alapítottak zenetanárok és a muzsikáló gyermekek szülei, fontos feladatai közt tartja számon városunk szülötte, Strém Kálmán emlékének ápolását, és évről évre tesz is ezért. A kiváló hangversenyrendező és zeneszociológus idén, 2009-ben lenne hetvenöt éves, és már negyedik esztendeje, hogy jelenlétét fájdalmasan nélkülözi a magyar zenésztársadalom, a kulturális közélet. Eközben vált számunkra egyre nyilvánvalóbbá, hogy bár sokan őrzik őt emlékezetükben, az életére, működésére vonatkozó tények kevéssé vagy csak töredékesen ismertek. Észleltük továbbá azt is, hogy - nem számítva a szülőváros rendszeres emlékhangversenyeit - másutt egyre ritkább az olyan esemény, amely nevét és munkásságát megóvná a feledéstől. Végiggondolva mindazt, amit ő tett a magyar zenekultúra, a tehetséggondozás és a zenei művelődés szolgálatában, rádöbbentünk: ha valóban dokumentálni akarjuk munkálkodása tényeit, eredményeit, és rögzíteni szeretnénk az utókor számára is a bennünk ma még elevenen élő személyiség kiemelkedő emberi kvalitásait, haladéktalanul szóra kell bírnunk azokat, akik közelről ismerték Strém Kálmánt. Ezért összeállítottunk egy névsort, amely számos segítőkész partnerünk révén egyre bővült, és szétküldtük a felkérő leveleket. Gyorsan és igen szép számban gyűltek a válaszok. A levélírók közül többen is üdvözölték a tervet, és sok sikert kívántak a megvalósításhoz, azonban kapcsolatuk Strém Kálmánnal nem volt olyan jellegű vagy mélységű, hogy elegendő tartalommal szolgálhatott volna egy publikálásra szánt cikk elkészítéséhez. Ám őszintén el kell mondanom, hogy néhányan nem értettek egyet céljainkkal, sőt Strém Kálmán közismert szerénységére és puritán karakterére való hivatkozással az emlékőrzést célzó egész vállalkozásunkat ellenezték.