Szex, halál, menüett [antikvár]

ELŐHANG Kottafuzeteivel vált ismertté Ma Johann Sebastian Bach második feleségeként él az emlékezetünkben, aki 1723 és 1742 között tizenhárom gyermeket szült a zeneszerzőnek. Közülük csak hat élte túl az édesanyját, ő maga viszont egy teljes évtizeddel a férjét, szegényes özvegységben, miközben két legkisebb lányáról, Johanna Carolináról és Regina Susannáról gondoskodott — a gyerekek 13, illetve 8 évesek voltak apjuk halálakor, 1750-ben. A korra és az asszony társadalmi helyzetére jellemző módon Anna Magdalénát 1760-ban jelöletlen sírba temették egy, a lipcsei városfalon kívüli temetőben, talán nem messze férje maradványaitól. Szerényebb végtisztességet kapott, mint ami egy lipcsei zeneigazgató feleségének dukált, valószínűleg az akkoriban dúló hétéves háború viszontagságai miatt. Tehetséges hivatásos muzsikus volt — noha csak két esztendőn át, húszas évei elején fordíthatta minden idejét a szakmájára -, saját műveket a jelek szerint nem hagyott hátra; igaz, abban a korszakban írásos hagyaték egy nőtől több mint szokadan lett volna. Nem is ezért maradt ismert az elmúlt bő egy évszázadban, hanem a nevét viselő két kottafu-zet miatt. Az elsőt alig egy évvel az esküvője után, 1721-ben kapta Johann Sebastian Bachtól — talán ajándékképpen az első házassági évfordulójukra. Akárhogy volt is, a füzet címlapját szépen kidolgozott, kalligrafikus felirattal ékesítette, közepén a nevének nőnemű változatával — ezzel hangsúlyozta férjezett állapotát és frissen szerzett tagságát a nagy és jelentős zenészcsaládban: Clavier-Büchlein | vor \ Anna Magdalena Bachin | ANNO 1722Sajnos a füzetnek csak mintegy harmada ma-