Vuics István élete és festészete [antikvár]

BevezetőA XIX. századon végighúzódó természetelvűség, mely a festészet területénforradalmi változásokat eredményezett, hatással volt a XIX-XX. századművészetoktatására és stílusirányzataira. Hatása a képzőművészeti közízlésbenmáig tetten érhető. A különböző művésztelepek (Nagybánya 1896., Szolnok 1902.,Jászapáti - Vágó Pál 1923., stb.) szellemiségét, művészetfelfogását is meghatároztaa plein air, s a természet így nem csak témája, de ihletője is volt a létrehozottműalkotásoknak. A művésztelepek kisugárzása - mintegy az akadémikusművészetfelfogás ellenpontjaként - hatása alá vonta nem csak a fővárosi, de avidéken élő művészeket is, és szervező erővé vált a művészoktatásban.Jászapátiban, a Vágó Pál által 1923-ban megrendezett, s több nyáron ismétlődőművésztelep is abból az igényből jött létre, hogy a képzőművészeti főiskolahallgatói a műtermi munka mellett a szabadban is dolgozhassanak. (Eművésztelepen többször megfordultak a szolnoki művésztelephez kapcsolódóművészek is: Aba-Novák Vilmos, Chiovini Ferenc, Gecse Árpád stb.). Műveiktanúsága szerint hasonló szellemben dolgoztak az először 1936-ban kiállítóJászberényi Nyolcak tagjai is, akik - bár a csoport neve többször változott - 1942-igállítottak ki, s a fővárosba is meghívást kaptak. A háborút túlélt és Jászberénybenmaradt tagjai, több új taggal 1952-ben létrehozták a Magyar Képző- ésIparművészek Jászberényi Munkacsoportját, s újból kiállításokon szerepeltek.Mindez azért kívánkozik könyvünk bevezetőjébe, mert ebbe a munkacsoportbalépett be az 1948-ban Jászberényben letelepedő Vuics István is, aki festői életművétabban az ötven évben hozta létre, melyet Jászberényben töltött. A Tanítóképzőtanáraként állandó résztvevő volt a munkacsoport kiállításain. Velük együttszerepelt a Képzőművészek Közép-magyarországi Területi Szervezete kiállításain.Kiállításaikat kiállítóhelység híján különböző közintézményekben tartották. Amunkacsoport tagjai Sáros András, Benke László, Makay József, az alattyániGecse Árpád, Vuics István - valamennyien tagjai voltak a Magyar NépköztársaságMűvészeti Alapjának. A jászberényi festők kiállításán gyakran szerepelt gy. RibaJános is, aki 1964-től lett Alap"-tag. Máté György szobrászművész 1972-tőlkapcsolódott a csoporthoz.Vuics István művészetfelfogását azonban nem a jászsági művészetihagyományok és az említett képzőművészek szemlélete határozta meg, hanemmesterének, Boldizsár Istvánnak Nagybányán pallérozott stílusa. Ehhez haláláighű maradt.B. Jánosi Gyöngyi