Ybl Miklós [antikvár]

Ybl Miklós monográfiája évekig tartó személyes tapasztalatok és levéltári kutatások eredménye. A régebbi följegyzések egy részének forrásai azóta már elpusztultak. Az első világháború után Ybl Miklós számos vidéki kastélya került idegen országba, ezeket sajnos csak ábrák, tervek alapján tanulmányozhattuk. Nyoma veszett a Magyar Mérnök és Építész Egylet terv- és rajzgyűjteményének, pedig ebben többek közt Ybl Miklós néhány létre nem jött, vagy másképpen megvalósult tervét és rajzát, így a Curia, a lipótvárosi Tömő térre tervezett Vámház, a Rudas fürdő átépítésére vonatkozó terveit, a Margithíd mederpillérének két rajzát őrizték, melyeket a Képzőművészeti Társulat 1899. évi kiállításán is bemutattak a Műcsarnokban. A második világháború, Budapest ostroma aránylag még több Yblalkotást semmisített meg. Viszont rendkívüli módon gyarapodtak Ybl művészetére, működésére vonatkozó ismereteink azáltal, hogy megtaláltuk a mester teljes szellemi hagyatékát. A budapesti Bazilikának tanulmányozása közben egy eldugott, ablaktalan helyiségben, magasan a föld színe fölött, nem messze a templom tervtárától akadtunk rajzaira, tanulmányaira és építkezéseivel kapcsolatos irataira. Közvetlenül Ybl Miklós halála, 1891. jan. 22-e után kerülhettek a templomnak ebbe a rejtett zugába, ahol a mester leginkább remélhette hiánytalan megőrzésüket. Hatvan év óta pihentek itt észrevétlenül, senkitől sem bolygatva, több mint félszázad porától, a nagyváros kormától ellepve. A hagyaték nyilvánvalóan Budapest főváros tulajdona. A Fővárosi Levéltár 1944 óta különben is a Bazilika pincéjében talált helyet. Ide került 1952. szeptember havában Ybl hagyatéka is. A szövegben az épületleírások szükségképpen hosszadalmasak, szárazak; sérült vagy elpusztult alkotások helyreállítása miatt ettől azonban nem tekinthettünk el. Egyben köszönetemet fejezem ki mindazoknak, akik munkám létrejöttében támogattak. Budapest, 1956. január havában YBL ERVIN