Szerkesztőség a Gát utcában [antikvár]

Címlapján ajándékozási bejegyzéssel.
A Nemzeti Híradó 1957-1958-ban megjelent példányainak írásáért, szerkesztéséért és terjesztéséért 12 évi börtönbüntetésre ítélt Zakar Gábor 1963-ban, az amnesztiával szabadult. Segédmunkásként tudott csak elhelyezkedni. Hálózati személyként foglalkoztatott volt rabtársa 1975-ben találkozott vele és jelentette róla: "Képesítése történelemtanár, foglalkozása raktári segédmunkás. (...) Rossz körülmények között él. Beszélgetésünk során mindenkit támadott. (...) Rendszertelenül és sokat olvas, saját magának ír novellákat, állítólag a cseh Benes életrajzán dolgozik." A következő, Bécsből érkezett hírszerző jelentés már arról számol be, hogy Zakar Gábor 1980-ban elhagyta az országot: "Leveleiben nyíltan a fennálló szocialista rendszer ellen uszít." Zakar Gábor neve 2006 szeptemberében még ott szerepelt a Raffalstr. 31/12. alatti ház kaputelefonján, miközben a halotti anyakönyvi kivonat szerint 1998. március 14-én elhunyt. A Zentralfriedhofban temették el, oda, ahol a hozzátartozók nélkül, szegényen elhunytaknak ad a város sírhelyet.