Találkozzunk Csáter Apónál! [antikvár]

Lapjai enyhén hullámosak.
Csáter Apó – alias Hegyi József – a dédapám volt. Bogácson borospincét örököltem tőle, meg jellemet. Utóbbit azok állítják szilárdan, akik még ismerték őt személyesen. Hiszek nekik, s büszkeséggel tölt el, amit róla és rólam a hasonlóság kapcsán mondanak. E könyv első része dédapámnak és leszármazottainak, vagyis a közvetlen rokonaimnak állít emléket. Nekem ugyanis Bogács és azon belül a Csáter Apó pincéje számít a világ közepének. Békéscsabától Tatabányáig sokan betérnek hozzánk. Sőt, az országhatáron túlról is, sok náció fia-lánya keresi fel a pincénket. Elsősorban bort kóstolni jönnek, de szeretik hallgatni a meséimet is, amelyek persze nem mesék, hanem igaz történetek. Rejtett kincsek – ahogy én nevezem ezeket. Tágabb tájhazám, Borsod-Abaúj-Zemplén rejtett kincsei. Ezek közül – könyvem második részében – elmesélem például a subalyuki ősember történetét, a kaptárkövek titkait, azt, hogy miért szerette a Bükkalját Munkácsy Mihály, Gárdonyi Géza és Eötvös József. De talál az olvasó sok-sok információt arról is, hogy miért volt Móra Ferencnek kedves hegye a miskolci Avas, hogyan kerültek Fadrusz szobrok Megyaszóra, miért volt boldogság-szigete Szinyei Merse Pálnak Szirmabesenyő. És mesélek a sajópálfalai Könnyező Madonnáról, Bartók Béla borsodsziráki gyökereiről, a radványi sötét erdőről, a boldogkőújfalui kőtengerről és még sok más érdekességről. Tisztelt Olvasó! Fedezze fel velem Borsod-Abaúj-Zemplén megyét!