A reichstadti herceg [antikvár]

A SZENT SZÖVETSÉG KORA Írta: Balla Antal A Reichstadti herceg szomorú életregénye arra az időszakra esik, amelyet a világtörténet általában Szent Szövetség korának nevez. Az 1814-15-i bécsi kongresszussal kezdődik ez a rövid időszak és körülbelül a 48-i forradalmakkal zárul. Egészen különös kor ez: szinte groteszk keveréke a régi világnak és az újnak; a francia forradalom új világrendje birkózik néhány évtizeden keresztül a régivel, míg végre ledönti a középkor utolsó ósdi maradványait és teljes diadalt arat. A francia nemzet nagy forradalma, hatását és egyetemes jelentőségét tekintve, a reformáció óta a legnagyobb esemény az európai népek életében, jóval nagyobb az angol forradalomnál vagy az Egyesült Államok szabadságharcánál. A francia szellem expanzív ereje hintette szét egész Európában a szabadság igéit, mindenfelé jakobinus klubok alakultak és a jakobinus jelszavak bejárták a nyugati kultúrközösséghez tartozó Európát, eljutottak keleten az erdélyi határszélig, délen a Pireneusi és az Apennini félsziget csücskéig, a forradalom bacillusai megfertőzték a lelkeket Németországban és az északi germán-államokban. Érezte befolyását az összes művelt népek irodalma, az angol, az olasz, a német, a magyar irodalom. Nálunk az 1790-91-i korszakos jelentőségű országgyűlés hangja és eszméi mutatják a nagy francia forradalom politikai hatását. A franciaországi szörnyű erejű vulkáni kitörés Európát alapjaiban megrázkódtatta és felverte a rendiség állapotában megmerevedett országok belső nyugalmát. A francia forradalmárok nagy, világraszóló küldetés apostolainak tartották önmagukat. A konzervatív Európa azonban megszervezkedett a világot felgyújtó polgári Franciaország ellen, közben a forradalom megszülte Napoleont s 1799-ben megkezdődött Európa szabadságharca a világuralomra törő francia imperializmus ellen.