Columbus Kristóf [antikvár]

Részlet a regényből:Ferdinánd király 1492 január 2-án Granada felé lovagolt. Ez a város maradt utolsónak koronája drágakövei közül a hitetlenek kezében s több mint egy század óta volt már őseinek elérhetetlen álma. Ragyogó, gazdag öltözetben, vörösbrokát-takarós, aranyszerszámos paripán haladt a király pompázatos lovagkíséretének élén. A lovagok öltözete megfelelt annak a divatnak, ahogyan Spanyolországba s másutt is öltöztek akkoriban. Voltak a kíséretben hercegek, márkik, grófok és más főurak, akik tíz esztendeig segítettek a királynak - lépésről-lépésre, várról-várra, városról-városra - meghódítani Granada gazdag királyságát s ennek a fővárosát fogják most átvenni az ifjabb Boabdil remegő kezéből. Ott volt Spanyolország bíborosa, Pedro González de Mendoza, a keménykötésű kor egyik vezérszelleme; ott voltak: a Szent Jakab katonai rend hatalmas mestere, Medina-Sidonia és Cadiz hercegei, Don Alonso de Aguilar, Villena márkija, Urena grófja, az örökké tevékeny és mindenütt jelenlévő Cabrai gróf, a mórok réme és még sok más főpap és lovag. A lengő-lobogó zászlóerdőben ezüsttől-aranytól csillogó élő brokát- és selyemtömeg hullámzott az andalúziai és arabs paripák léptének ütemére, fölöttük pedig diadalmasan sugárzott az aranykereszt s a castiliai királyi zászló.