Gömbös Gyula élete és politikája (rossz állapotú) [antikvár]

Karácsonyi mese nagy gyermekek számára: «Hogyan lett a falusi tanító fiából Magyarország miniszterelnöke?» A nagyokat és kicsinyeket csak egy mese érdekli igazán: Mese az Emberről. Csillagok járása, Atlantisz alámerülése a hullámsírban, vulkánok lázadása, ég és föld minden szivárványos és éjsötét csodája: csak háttere az emberi sorsnak. Miért olyan fontos az ember? Mert ő «az örökkévalóságnak az idő börtönébe zárt jelképe». Mi valamennyien a mesebeli szegény favágó fiai vagyunk, akik nekivágunk az élet sötét erdejének, hogy megkeressük Tündérországot. Tündérországba az jut el, az odatalál az életben, ahová a lelke hajtja. Közülünk azonban csak a legkisebbik testvérnek sikerül ez. A legtöbben letörnek az úton, vagy elkallódnak az erdőben. A pedagógia szeretne ebből erkölcsi tanulságot levonni. «Koronát az nyer, aki szorgalmas és engedelmes». Az élet morálja persze nem olyan átlátszó, mint az iskoláé. Példának okáért: az a kisfiú, akiről szó lesz könyvünk első fejezeteiben, nem volt nagyon szorgalmas, engedelmesnek pedig legkevésbbé sem nevezhető. Ki fog sülni, hogy csak azt tanulta meg, amihez kedve volt, és csak annak engedelmeskedett, akit szeretett. A kényszer ellen ököllel és lábbal védekezett. Mi tehát sikerének erkölcsi tanulsága? Megmondja a könyv szerzője.