Gróf Széchenyi István [antikvár]

"Magyarország pillanatai drágák!", avagy "Magyarország pillanatai igen drágák!" - mondta gyakran magát és környezetét is cselekvésre sarkallva a legnagyobb magyar: gróf Széchenyi István. Nincs elvesztegetni való időnk - mondhatnánk másként. A Hitel zárlatában és a Politikai programm töredékekben is többször megjelenő gondolata: "A' Múlt elesett hatalmunkbul, a' Jövendőnek urai vagyunk." Mindebből nem csupán a sürgetés, a tettekre sarkallás hallható ki; többről van szó: a felelősségünket hangsúlyozza saját sorsunkért és a nemzeti felemelkedését. Kortársai közül sokan örültek észrevételeinek, javaslatainak, mert érezték, hogy a legfontosabb társadalmi kérdéseket és problémákat ragadta meg. Megfogalmazásai nem csupán akkor és ott bizonyultak igaznak. Megjegyzendő, hogy akkor sem értett vele egyet mindenki, hisz minden változás érdekeket sért. Amikor a Lánchíd-törvény a nemeseket is hídvám fizetésére kötelezte, Cziráky országbíró kijelentette: jégzajláskor inkább elmegy Bajáig, de nem fog átmenni a hídon, mert nemesember lévén adót ő nem fizet.