Hillary - Az elvesztett elnökség [antikvár]

Előszó - utólag 2016. november 9. Hillary Clintonnak nem sikerült átszakítani a célszalagot. Világszerte döbbenet, a tőzsdén pedig pánik fogadta az előző napon még elképzelhetetlennek tartott hírt: Donald Trump szerezte meg az elektori többséget az amerikai elnökválasztáson. Hogy a sikert maga is érezhette, azt elárulta győzelmi beszéde, amelyben próbálta megnyugtatni e megriadt világot, sőt meleg szavakkal szólt a legyőzött Hillary Clintonról, akit a szavazás pillanatáig korruptnak, börtönbe valónak nevezett. Mintha csak a - faji és szociális ellentétekre egyszerre jobbról és balról kódolt szónoklataival rájátszó - politikussá vedlett milliárdos sietett volna értésünkre adni, amit különben sokan mentségére hoztak fel eddig is: nem kell túl komolyan venni egyetlen szavát sem. Sok rászavazó hitegette magát azzal, hogy a jobboldal majd úgyis féken tartja, ami nem éppen megnyugtató a kongresszus mindkét házában megőrzött - és nyilván vérszemet kapott - republikánus többség láttán. Erről azonban még tömérdek elemzést fogunk olvasni. Most a - bevallottan Hillary elnökségére számító - szerzőt, és gondolom, az olvasót is az érdekli leginkább, hogyan fordulhatott elő az, aminek nem lett volna szabad előfordulnia. Miként történhetett meg, hogy Obama szerint - önmagát is beleértve - az elmúlt félszázad elnökségre legfelkészültebb jelöltje vesztett olyasvalakivel szemben, akit egybehangzóan minden idők e posztra legalkalmatla- 5