Hitler terve a világgal [antikvár]

Beuezeíő - Hiííer új uilága Adolf Hitler, a németek kancellárja és Führere (azaz vezére) egy alig 16 000 lelkes kisvárosban, a felső-ausztriai Braunau am Inn-ben látta meg a napvilágot, amely akkoriban az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozott. Az I. világháború kirobbanása idején Hitler mindössze 25 éves volt, és csupán egyszerű katonaként vett részt a harcokban, az 1939-ben kezdődő lijabb világégést azonban már a világpolitika legfontosabb alakítójaként élte meg. A Führer ekkor az ötvenes éveiben járt, de egészsége fokozatosan hanyatlott, és a háború legvégén már testi és lelki értelemben is meglehetősen rossz állapotban volt. Rendszeres gyógyszeres kezelésre szorult (pontosabban szólva, a piruláktól irtózott, ezért mindent injekció formájában adatott be magának), így nagy kérdés, hogy ha győztesen került volna ki a küzdelemből, ilyen kondíciók között mennyi ideig maradt volna még életben. Hitlert rendszeres vitaminkúrákkal próbálták megfelelő karban tartani az orvosai, de a rejtélyes mixtúrák feltehetőleg kábítószereket is tartalmaztak, hogy az ingadozó kedélyállapotú Führert felvidítsák, és oldják szorongásait. A németek félve tisztelt vezére élete utolsó éveiben minden bizonnyal egyre súlyosbodó Parkinson-kórral küszködött, amely merevséggel, illetve remegéssel járt, a Führernek tehát egyre nehezebb volt magabiztosságot és elszántságot sugallva kiállnia a tömeg elé: 1944-45-ben ezek a fellépései meg is ritkultak. Betegségei a pszi-