Bővebb ismertető
Ez az a negyvenvalahány év, amely alatt szinte elveszünk a különféle számozott, de majdnem mindig ugyanazokat a neveket viselő királyaink között. Ki tudja fejben tartani, hány István volt, és hány Béla, László? És amelyikből csak egy élt akkortájt, az éppen hányadik volt? Ki kinek a fia, kinek az unokaöccse, kinek az apja, a nagybátyja? Talán csak III. Béla a számon tartható kivétel, aki nem csak a kor viszonyaihoz képest, hanem az egész magyar történelem szempontjából is valóban kiemelkedő uralkodónk volt.
Az 1160-as évektől egészen a 13. század elejéig bizony nemegyszer eléggé fonák helyzetek alakultak ki. Majdnem mindegyik királyunkra jutott legalább egy trónkövetelő - akadt, akire egyszerre több is...
Természetesen, az egész ország megsínylette ezeket az évtizedeket. Ha "odafönt" nem volt rend, miből gondolhatták a kor emberei, a Magyar Királyság alattvalói, de még az urak is - hogy "odalent" soha senki nem lázad? Hogy nem dől nyomorba sok ezer család, hogy itt-ott a helyi hatalom nem kerül kiskirályok kezébe, hogy egyesek nem kezdenek el élősködni az embereken? A zűrzavaros állapotok, a tisztázatlan helyzetek mindig okoznak még további bajokat is. Mintha nem lenne elég az, amit a trónért egymással harcoló rokonok okoznak egymásnak és az országnak...