Katonaként is magyar [antikvár]

ElőszóMi minden akar Sz. l. gróf Icnni.^ Híres katona akar lenni, minden rendjellcl kitüntetve, s minden hírlap réven nevezetes." Szér/icriyi István, 1821. wárnus 21.A mottó sorait önkéntes katonaként való jelentkezésének 12. évfordulóján írta a harmincadik életévéhez közeledő' gróf a naplójába, amikor még arról álmodozott, hogy mint generális" fogja befejezni életét.' Rendkívüli életútja azonban másképp alakult, és a legnagyobb magyarként" Széchenyi István közel két évszázada áll az egymást követő nemzedékek figyelmének középpontjában. Kiemelkedő személyiségének óriási történelmi érdeme nagy horderejű alkotásaival Magyarország polgári átalakulásának máig ható szolgálata. Ám a nemzet emlékezetében élő Széchenyi-kép nem lehet teljes, ha nem mutatjuk be gazdag életművének szerves részét képező, eszmevilágának fontos elemét alkotó nézeteit a honvédelemről, az országvédelemről és a hadügy szükséges reformjáról. Alakjának korszerű ábrázolása is elképzelhetetlen, ha életútjából nem tárjuk fel és nem mutatjuk be legendák nélküli, tizenhét és fél éves korától harmincnégy éves koráig tartó katonaéletének históriáját.Utolsó katonai törzslapja személyi adatait és tiszti pályafutásának állomásait így örökítette meg: Törzskönyv. Füzet 1. Oldal 73. Széchenyi István gróf. Születése. Helység Csokonya. Uradalom: nem nevezett. Járás vagy megye: Somogy. Ország: Magyarország. Születési év: 1792. Vallása: katolikus. Állapota: nőtlen. Foglalkozása: nincs. Növendék: 1809. április 16-án kinevezték a főszállásmesteri törzsbe főhadnagynak, Győr. Késólsbiek, rendfokozat, válto-zás, évben, leírás: Áthelyezték 1810. január 1-jén a herceg Lichtenstein 7. huszárezredbe; áthelyezték 1811. április 30-án a gróf Merveld 1. ulánusezredbe; 2. lovasszázadosnak előlépett 1813. július l-jén; 1. lovasszázadosnak előlépett 1813. október 20-án; áthelyezték 18LS. március l-jén az Angol Régensherceg .S. huszárezredbe; áthelyezték 1820. március 16-án az [4. huszár] ezredbe; kilépett 1826. április 15-én az Udvari Haditanács folyó év március 24-i G 1012. sz. rendeletével rendfokozat nélkül."^ Ennek a törzslapnak a lakonikus bejegyzései azonban nem tükrözik híven Széchenyi tiszti pályafutásának drámai jelenetekben bővelkedő történetét és hadügyi nézeteinek fejlődését. A gróf egész életében büszke volt a jellemében kitörölhetetlen nyomokat hagyó katonamúltjára. Ezt bizonyítja válasza Teleki József gróf, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke 1840. július 26-i felhívására, melyben életrajzát kérte tőle a Magyar Tudós Társaság kiadandó Névkönyve számára. Az egész országban népszerűsége csúcsán álló akadémiai másodelnök, Széchenyi István gróf, akit hazafias tetteiért Kossuth Lajos Pest vármegye 1840. november 18-i közgyűlésén találóan a legnagyobb magyarnak" aposztrofált, augusztus 11-i válaszlevelében katonaéletéről ezeket írta:Az 1809-diki insurrectioban azonban, valamint a győri ütközet babérjaiban már részt vettem. - Katonáskodásom 17 évig tartott, Lipcsé-