Királynék könyve [antikvár]

ÁRPÁD-HÁZI FEJEDELMEK KORA Emese álma A hagyomány szerint Álmos volt a magyar törzsszövetség fejedelme. Az évszázadokkal később született írások Álmos apját és anyját utólag adott nevük jelentésében is kifejeződő kegyeletteljes tisztelettel övezik. Apjaként Ügyeket vagy Elődöt említik, anyját Emes névvel illetik. Ügyek a „szent", Előd az „ős" és Emes az „anya" fogalmát rejti magában. Álmos születéstörténete a turulmondában - amelyet „Álmos-monda"-ként vagy „Emese álmaiként is emlegetni szoktunk őrződött meg. Álmos és utódai ősanyját, Emest az égi világ magasában szárnyaló turulmadár, amelynek testébe a hajdan elhalt kiváló ős lelke szállt, ejtette teherbe. Az ősi totemmondát a keresztény szerzők akként szelídítették, hogy a hús-vér embertől viselős asszony álombeli látomása volt csupán a szent uralkodókról jövendölő turul. Anonymus, a névtelenségbe burkolódzó királyi jegyző így szól a fejedelmi gyermek névadásának történetéről: „isteni, csodás eset következtében nevezték el Álmosnak, mert teherben levő anyjának álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében, és mintegy reá szállva teherbe ejtette őt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből forrás fakad, és ágyékából dicső királyok származnak " íme az Árpád-házi fejedelmek és királyok nemzetségének csodás elemekkel átszőtt származástörténete! Arab és perzsa források szerint: „a magyarok szemrevaló és szép külsejű emberek Ruhájuk brokátból készült. Fegyvereik ezüsttel vannak kiverve és gyönggyel berakottak. ( ) Leánykérés alkalmával náluk az a szokás, hogy amikor a leányt megkérik, vételárat visznek a leány gazdagságával arányban, több vagy kevesebb állatot". A tekintélyes kazár birodalomhoz kötődő magyarok, kazár mintára, kettős fejedelemségben éltek. Valószínűleg Álmos volt az istenként tisztelt fejedelem, a kündü. A gyula méltóságát, vagyis a hadak vezéri tisztét Levedi viselte. A magyar törzsszövetség még Álmos fejedelemsége idején lerázta a kazár fennhatóságot. Szaporodtak a nyugatra vezetett zsákmányszerző hadjáratok, a portyázások, kalandozások. Álmos sorsa a besenyőktől és a bolgároktól elszenvedett katonai vereséget követően teljesedett be. A XIV. századi krónika-összeállítás beszéli el a népét a súlyos csapástól az égiek segítségével megmenteni nem tudó fejedelem föláldozását: a magyarok etelközi szállásukat hátrahagyva „Álmost Erdély országban megölték". Álmos örökébe egyetlen név szerint ismert gyermeke, Árpád lépett. A 895-896-ban új hazába, a Kárpát-medencébe költöző magyarok élén Árpád és Kusál (Kurszán) fejedelem állott. A források nem örökítették meg sem Álmos, sem Árpád feleségét. Bíborbanszületett Konstantin bizánci császárnak Árpád dédunokája, Tormás Ezüst fülbevalók. Gyöngykoszorúval díszített ékszerek a „tokaji" kincsből. Aranyozott ezüst kaftáncsüngő alsó tagja. A nó'k viselete pompásabb volt, mint a férfiaké. Pártájukat, süvegüket korongok, levélcsüngős veretek ékítették. Varkocsukba hajfonatdíszeket - hajkarikákat, gyöngyházfényű kagylókat, színes gyöngyöket és hajfonatkorongokat - tettek. Inget, kaftánt és valószínűleg bő nadrágot viseltek. A gyöngyvarrottas, pitykés inget füles gombokkal fogták össze. A köntös alól kilátszó ingnyakra rombusz alakú csüngős vereteket varrtak. Az aranyból-ezüstből vert vagy préselt szegélydíszekkel gazdagon keretezett kaftán anyaga brokát vagy selyem lehetett. A ruha ujját pántkarpereccel fogták össze. A nők derekukon - csüngős veretekkel csinosított - övet hordtak. Lábukon veretes, puha talpú csizmát viseltek. Férfiöveket díszítő aranyozott ezüst veretek. A nagyőszi férfisírból előkerült ovális alakú öweretet ötlevelű palmetta ékesíti. Filigrán díszítményű gyűrű. A bizánci hatású ékszer fejére kettős gyöngyhuzalból négylevelű lóheremintát rajzoltak, tetejére, illetve oldalára aranyszemcséket és gömböcskéket forrasztottak.