Királyok Könyve [antikvár]

Részlet: 4- "LECTORI SALUTEM! A könyv írói, szerkesztői, tervezője és kiadója köszöntik az olvasót. Történelemről szóló könyvet kínálunk a nyájas olvasónak, de nem teljesen szokásos történelemkönyvet, mindenesetre barátságosat Olyat, amelyiket az egész család haszonnal és élvezettel forgathat, szülök és gyerekek egyaránt Nem száraz tudományos mű, de egy-egy korszak jeles szakértői írták. Ügy gondoljuk, ez nem az a fajta könyv, amit az ember kiolvas, és többé nem nyúl hozzá. Ellenkezőleg, talán nem is lehet a szó hagyományos értelmében kiolvasni, viszont érdemes újra és újra kézbe venni. Tudjuk, hogy sokféle történelemfelfogás létezik. Valószínűleg egyik sem birtokosa az egyedül üdvözítő magyarázatnak. Ügy gondoljuk tehát, hogy érdemes a történelmet új és új nézőpontból megvizsgálni, hátha mást mutat a kaleidoszkóp, és hátha az új látvány is figyelemre méltó. Könyvünk ezúttal a magyar történelmet az uralkodók élettörténetén át vizsgálja meg. Magyarország geopolitikai helyzete miatt különösen ki volt és ki van szolgáltatva külső körülményeknek, idegen hatalmaknak, mégis volt jelentősége - és nem is kicsi -, hogy ki vezette az országot. Az országot vezető, hatalommal rendelkező ember - király, királynő, fejedelem, kormányzó - személyes tulajdonságai, élettörténete, vonzalmai és képességei sorsdöntő hatást gyakoroltak az emberek életére, történelmünk, közös múltunk alakulására. Emberek voltak ök is: voltak közöttük uralkodásra termettek, különösen okosak és műveltek, voltak köztük hősök, sőt szentek is. Voltak aztán átlagos képességűek, és persze buták, sőt romlottak és gonoszak is. Könyvünk történész szerzői az életrajz, a pályakép, a portré műfajait vegyítve idézik fel valamennyi magyar király és fejedelem jellemének legjellegzetesebb vonásait, nevezetes tetteiket. A könnyebb áttekinthetőséget szolgálja, hogy valamennyi uralkodónk életét azonos terjedelemben, egy oldalpáron tárgyaljuk, illetve amennyiben uralkodásukhoz különösen fontos, az ország életére döntő hatású, történelmi esemény fűződik, akkor annak külön oldalpárt szentelünk. Ez - miközben megkönnyíti a könyv kezelését - helyenként elkerülhetetlen aránytalanságot okoz, hiszen ugyanolyan terjedelemben tárgyalja az évtizedekig uralkodott király történetét, mint azét, aki csak néhány évig ült a trónon. Azzal a megoldással, hogy egyetlen oldalpáron több uralkodót is bemutassunk, mégis viszonylag ritkán éltünk. Könyvünk másik sajátossága és reméljük, hogy előnye, hogy szokatlanul gazdag illusztrációban is. Szinte 4 „összeolvasztottuk" a szöveget és a képet, azt remélve, hogy a szórakoztatóbb látvány mélyebb megértést tesz lehetségessé. Valamennyi uralkodót képen is bemutatjuk. Gazdagabb és szerencsésebb országoktól eltérően, sajnos, a magyar uralkodókat a legritkább esetben örökítették meg kiemelkedően tehetséges kortárs festők vagy szobrászok. Igyekeztünk a ránk maradt, egyáltalán nem nagyszámú ábrázolásból a legjellegzetesebbeket, esetleg a kevésbé közismerteket választani. A művészek vagy mesterek koruk ízlése és a megrendelők elvárásai szerint ábrázolták az uralkodót - vagyis rendszerint idealizálták. Még távolabb állnak a valóságtól az Árpád-házi királyainkról készült képek, amelyek többségét a Képes Krónikából, Thuróczy János Krónikájából és a Nádasdy Mauzóleumból válogattuk. Az ezeket készítő míniátorok, fa- és rézmetszők évszázadok távlatából készítették képeiket, és talán nem is törekedtek a mai értelemben elvárt valóságábrázolásra. Nem vállalkozhattunk természetesen ebben a szerkezetben arra, hogy az uralkodók bemutatása mellett megírjuk egyben a nemzet történetének summázatát is. Még az uralkodók életének, jellemének bemutatása is szükségképpen töredékes. Részben a rendelkezésünkre álló terjedelmi keretek szorítása miatt, részben ismereteink hiányosságából eredően. Különösen a korai századokban és később is, az erdélyi fejedelmeknél, a tények sokszor a kor forrásaiból sem olvashatók ki. A bizonytalanságok, a vitatott adatok esetében vagy külön jeleztük ezt, vagy a szakirodalomban leginkább ismert adatokat használjuk. Ugyancsak a tájékozódást szolgálja a könyvet kiegészítő két adattár. Az elkerülhetetlenül szubjektív pályaképek, portrék mellett vizuálisan is elkülönítve jelenik meg az ország történetének legfontosabb eseményeit naptárszerüen és szűkszavúan ismertető kronológia, valamint az egy-egy uralkodó életrajzi adatait tartalmazó „személyi adatlap". Külön kell szólnunk a kormányzóság intézményéről, ami a magyar történeti közjogban az uralkodó helytartóját jelenti, vagy olyan személyt, aki valamilyen oknál fogva ideiglenesen az államfői jogokat gyakorolja. Magyarország történetében tulajdonképpen ritka ez a funkció. Országgyűlési választás eredményeként 1446 és 1452 között Hunyadi János volt kormányzó, majd rövid ideig Mátyás gyámjaként Szilágyi Mihály. 1530 és 1533 között, a kettős királyság idején, közjogi abszurdum volt Ludovico Grítti kormányzósága."