Kossuth Lajos élete és hagyatéka [antikvár]

Függetlenségünk fáklyahordozója Háborúban élünk. A lét és nemlét kérdése áll mindnyájunk előtt, a jövendő esélyeit mérlegeli ma minden emberi jószándék és hazafias aggodalom. Mégis szívesen szakítunk időt rá, hogy a nemzet szívében élő örök láng fényét ápoljuk és elhomályosulni ne engedjük. Kossuth Lajos halálának 50-ik évfordulóján, 1944 március 20-án, emlékezzünk 1894 március 20-ára. E kegyeletes évforduló alkalmából visszaidézzük azokat a célokat, amelyeket Kossuth tűzött a nemzet elé. Újból átgondoljuk és végigjárjuk azokat az állomásokat, amelyeket az előttünk járó nemzedék e cél érdekében megtett, az emlékezés fényénél újból megvizsgáljuk azt az örökséget, mely reánk szállott, melynek nem szabad sem eltűnni, sem megfogyatkozni. Hadd szálljon ez a nemzeti és emberi kincs közöttünk firól-fira, egyik nemzedék adja át a másiknak, mint a magyarság legbecsesebb fidei commissum"-ját, hogy abból mindenki tisztán megértse ma is Kossuth kiáltását: Ébren légy magyar! Őrt ki fog állani, ha nem te, hazádért?" A történelem feltünteti a szakadatlan mássá léteit. Szünet nélkül kell tartani a védekezésnek az élet minden frontján! A helyes tájékozódást egy nemzedék sem nélkülözheti, ha az élet harcában meg akar maradni.