Bővebb ismertető
Életrajzot írni illúzió - vélekedett a híres francia szociológus, Pierre Bourdieu. Könyvünk készítése közben mi is sokszor gondoltuk teljesíthetetlennek a vállalt feladatot. Egyrészt, mert az eltelt évek alatt egyre inkább beláttuk, hogy a történész valóban nem képes rekonstruálni a maga teljességében az ember összetett személyiségét, amely ráadásul egy élet során számtalan szerep mögé rejtőzik. A biográfus ezért konstruál, óhatatlanul felnagyíthat jelentéktelen eseményeket (pl. forrásadottságok miatt); koherenciát próbál teremteni ellentmondó személyiségjegyek és magatartási formák között; értelmes és átlátható (kronologikus) rendbe igyekszik szerkeszteni elszórt életrajzi mozaikokat stb. Ennek ellenére munkánk befejezése után is úgy gondoljuk, hogy ha tudatában vagyunk a történészi megismerés esendőségével (azaz annak, hogy a historikus csak a valóság egy olvasatát adhatja), és ha szem előtt tartjuk az életrajzi módszer buktatóit, akkor van létjogosultsága az efféle kutatásoknak, sőt az életrajzírás teret biztosíthat a módszertani kísérletezésnek is (például a léptékváltás alkalmazásának, a pszichotörténeti megközelítésnek, a prozopográfiai vizsgálatnak).