Magyar királyok [antikvár]

Az őseinkről szőlő krónikák többsége évszázadokkal a honfoglalás után Irődott, ezért nagyon nehéz - mondhatni lehetetlen -pontos képet adni elődeinkről. Európa legkeletibb felén, az Urál hegység nyugati oldalán éltek a finnugor nyelvcsaládhoz tartoző törzsek az Időszámítás kezdete előtti évezredekben. E népcsoport később két részre szakadt; egyik fele (nyugati) északra, a másik (keleti) délkeletre indult. A Baltikum felé tartők lettek a mai finnek, észtek, a Volga folyótól az Urál hegység felé mozgók a magyarok, osztjákok és ugorok. Baskírja (Magna Hungaria) i. e. 500-i. sz. 500 itt alakultak ki a magyar törzsek a Vciga-Káma folyók vidékén (Európa). A XIII. században még éltek itt eleink közül; az ő felkutatásukra indult Julianus barát. Miután sikeresen rájuk talált, tőlük értesült a tatár hordák közeledéséről. Levédia Elődeink egy-egy nemzetségfő vezetése alatt, vérségi kötelékben éltek. Használták a tízes számrendszert, a szomszédos népekkel kereskedtek, ismerték és megmunkálták a fémeket, és törvényes volt közösségükben a vérbosszú. A bolgárokkal kapcsolatba kerülve, délnyugatra, a Kaukázus felé vándoroltak. Szókincsünk bizonyltja, hogy e néptől sokat tanultak őseink a földművelés, az állattenyésztés, a kézművesség és az erkölcs terén is. Ezután a török népek vezetése alá kerültek; vezetővé a gyorsabban szaporodó és több erős férfivel rendelkező törzs válhatott ekkoriban. AIX. sz.-ban a Krím térségben, a Fekete- és az Azovi-tenger, III. a kétfolyó (Don, Dnyeper) között legeltettékállataikat és élték nomád életüket Levédiában. Ekkor érte utol a romlás a nagy Türk Birodalmat. A magyar törzsek ezután a kazárok vazallusai lettek, előtérbe került a földművelés és megjelent a kettős fejedelemség intézménye. A szellemi vezető a kündü, a katonai, a gyula lett. A legerősebb magyar törzs ekkor a Megyer (magyar) vezetésével egyesült a HÉT TÖRZS (Magyar, Nyék, Kürt-Gyarmat, Tarján, Jenő, Kér, Keszi). A rovásírás ekkor már használatban volt. vették a törzsszövetséget, hogy erősebbek legyenek, hogy meg tudják védeni magukat a mindenfelől érkező támadásokkal szemben, és ne ossza meg erejüket a belharc. Honfoglalás (895-900) A magyarság üldözötten, de a vérszerződés által már államalapításra is képes közösségként érkezett a Kárpát-medencébe, ahol előbb a Tisza folyó környékét, majd a Duna keleti, később a nyugati oldalát vette birtokba. Nyoma sem volt ekkor már a régen e tájon virágzó római civilizációnak, sem az őket összeroppantó hun, germán és más népeknek, melyek csak ideiglenesen tartózkodtak itt. A bolgár-török eredetű avarokat Nagy Károly frank király győzte le, és rövid ideig uralta a Dunántúl nagy részét, de halála után az ő birodalma is szétesett. Sopron környékén éltek kisebb avar és bajor közösségek még. A szlávok északabbra, a Morva vidéken alapítottak birodalmat. Elvétve az ország egész területén éltek különböző nemzetiségű népek, beszéltek újlatinul, törökül, bolgárul és mindenféle nyelveken. Elődeink Arnulf német fejedelemmel, majd Szvatoplük szláv uralkodóval kerültek szövetségbe, és hol az egyiket, hol a másikat erősítették az egymás ellen folytatott harcukban. A honfoglalás előtt a szláv fejedelem meghalt, a fiai egymás ellen fordultak, ezért az ő birodalma Is megsemmisült, így már északról sem fenyegette veszély a honfoglalókat; a térségben hatalmi vákuum volt. A magyar törzsek nem voltak képesek belakni a Trianon előtti Magyarország egész területét, de kialakították határait. A letelepedést követően egy-egy törzs jókora területet vehetett birtokba, és jelentős, főleg átjárhatatlan mocsaras, erdős vidékeket hagytak egymás között, mert a törzsszövetség ellenére is hajlamos voltak a versengésre és az összeférhetetlenségre. Történetünk folytatásában - királyaink életrajzaiban kutakodva - számos példáját láthatjuk majd az árulásnak, anarchiának, erőszaknak, rablásnak és fosztogatásnak a honfoglalók leszármazottai között, amikor megszegik az egymásnak tett esküt. Etelköz A honfoglalás előtt egy nyolcadik törzs is csatlakozott hozzájuk: a lázadók, vagyis a kabarok. Ök kazárok voltak, és a birodalmukban zajló polgárháború vesztesel, akik politikai menedéket kértek és kaptak az akkorra megerősödött magyaroktól (bizánci krónikákban türköktől). így a honfoglaló magyarok két nyelvet beszéltek legalább: a kazárt és a magyart. A kazár birodalom hivatalos vallása az izraelita volt, amivel elődeink is kapcsolatba kerülhettek. A bizánciakkal üzletelők között bizonyára voltak keresztények is. A besenyők nyomására nyugat felé szorultak a magyar törzsek, igaz, nem mindig teljes létszámmal; két ízben is leszakadt egy-egy csoport. Ök nem tudtak önálló államot alapítani. 889-ben a keletről jövő támadások elkerülése végett őseink felkerekedtek Levédiából, és nyugatabbra húzódtak, az Etelközbe. Szorosabbra