Magyar Legendárium/Assisi Szent Ferenc kis virágai [antikvár]

Kilencszázéves napok és éjtszakák szent titkaiból jönnek felénk, nagy szűzi erdők lehajló, uszályos lombjai alatt. Jön a király és jön az ő fia és mögöttük jön a barát. És mentől erősebben gondol rájuk népüknek a szive, annál világosabban látszanak. Elfoszlik sok megfeledkezések vaksötétje és Szent Márton szent Hegyén megjelenik az ősmonostor a pannon erdők között s az esztergomi parton méltóságosan felemelkedik az ősi egyház, mint tündöklő Krisztusmutató a leboruló ország felett. Kinyílik a régi veszprémi völgy. A beéli remeteség körül széthajlik a bakonyi rengeteg. És megmutatkozik Alba Regia márvány bazilikája, a Vasas hegy gyökerei felett a legendák pécsi egyháza s Pécsvárad ódon monostora. És napkeletnek, túl a vizeken, mint távol látomás, felkáprázik a marosmenti síkban Csanád fatornyos városa. Az erdőn hosszan, háborítatlanul visszhangzik a fejszecsapás. Kis fatemplomokat ácsolnak fenn a halmokon. Egy monostor zörgetője magányosan neszel az elzárkózott vadonban. És éjtszakánként az álomra hajlott nagy birodalomban csak templomi mécsek virrasztanak, csak egy-egy könyvíró barát előtt ég jámbor mécsvilág.