Metternich [antikvár]

Részlet: Puha karok kikötőjében Metternich-Winneburg Ferenc György diplomata volt, a szent német-római birodalom rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere, három egyházi választófejedelem, a mainzi, kölni és trieri érsekek körül. Méltóságát nem a képességeinek köszönhette, hanem a szerencséjének. Annak, hogy az anyacsászárné, Mária Terézia, szenvedélyesen szeretett párokat összeboronálni. A körülötte forgolódó fiatal lányokat mind ő adta férjhez ízlése és belátása szerint s akiket összeesketett, azokat tovább is támogatta. Kagenegg grófnőnek, akit különösen kegyeibe fogadott, már a lánya keresztelőjén megfogadta, hogy a kis Beatrixet ő adja férjhez. Mikor ennek az ideje elérkezett, Metternich Ferenc Györgyre esett a választása. A fiatal diplomata boldogan beleegyezett. Gyönyörű feleséget kapott, a tizenöt éves Kagenegg Beatrixet, hatalmas hozományt és a császárnő mindenre kiterjedő pártfogását. Senkisem kételkedett afelől s ő maga a legkevésbé, hogy életútja sima lesz és egyenletesen emelkedő. A magas támogatásra rá is szorult, mert képességeivel nem nagyon kérkedhetett. De volt neve, ceremoniásan cikornyás, történeti távlatokat jelentő, volt vagyona, fellépése, mosolya és megsemmisítő szemöldökborzolása., tudott pöffeszkedni és térdet hajlítani, volt érzéke nőkhöz, lovakhoz és kártyához, egyszóval minden meg volt benne, amit a világ egy grandseigneurtól elvár, sőt megkövetel. A továbbiakról a császárnő, illetőleg annak mindenható minisztere, Kaunitz gondoskodott.