kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Bányai Elemér - Rákóczi Album [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/304/4435304.jpg "Bányai Elemér - Rákóczi Album [antikvár]")
Rákóczi Album [antikvár]
Bányai Elemér, Gerő Ödön, Krúdy Gyula, Lengyel Menyhért, Londesz Elek, Pekár Gyula, Sávely Dezső
Rákóczi.
Pro patria et libertate! . .. Életét a hazának s a szabadságnak, élete tanúságait az „örök igazságnak" ajánlotta föl. Pro patria et libertate vitte harcba a nemzetet, s a harcok tanulságait megírván, megírta a magyar szabadságharc bölcsészetét. A maga hadakozásáét és minden előtte és utána lefolyt szabadságharcét. „Isten eszköze volt", hogy fölébreszsze a magyarokban a szabadság szeretetét, és Istennek ajánlott lelke ennek a szeretetnek őre maradt századokon keresztül. A lelkesedésnek...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
14400 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Rákóczi.
Pro patria et libertate! . .. Életét a hazának s a szabadságnak, élete tanúságait az „örök igazságnak" ajánlotta föl. Pro patria et libertate vitte harcba a nemzetet, s a harcok tanulságait megírván, megírta a magyar szabadságharc bölcsészetét. A maga hadakozásáét és minden előtte és utána lefolyt szabadságharcét. „Isten eszköze volt", hogy fölébreszsze a magyarokban a szabadság szeretetét, és Istennek ajánlott lelke ennek a szeretetnek őre maradt századokon keresztül. A lelkesedésnek ő volt a forrása s a reménykedésnek ő volt a biztatója haló poraiban is. A nagy küzdelmekben nemes vezér, s a hosszú megadásban vezércsillag volt. Lobogója köré sereglett az ellentálló nemzet, s emléke köré gyűlt az elnyomott, a tengődő magyarság. A nemzet eszménye volt mint hadverő és mint kétségbeesést legyűrő hős. „Isten eszköze" maradt, hogy ébren tartsa a nemzetben a szabadság vesztén érzett keserűséget. Ez a keserűség hatalmas nemzeti energia. Negyedfél századon által a magyarnak életereje volt. Néha megadatott neki, hogy büszke hősiességben kitörjön, mint a vulkán tüze. És földindulás támadt a kitörés nyomában. Máskor az rendeltetett neki, hogy mint büszke fájdalom égesse a magyar lelkületet. Rákóczi Ferenc annak a hősiességnek éltetője s ennek a fájdalomnak őrizője volt. Míg csillaga az égbolton uralkodott, beragyogta a magyar földet, világot gyújtott az elnyomottak lelkében. Sötétség oszlását hirdető hajnalcsillag volt, amelyet a világosságot rajongva áhító nemzet úgy követett, mint a napkeleti bölcsek az ő szentséges égi jelüket. S mikor csillaga letűnt, a nemzet bizakodó vágyakozással leste, figyelte a sötét ég alját, nem gyullad-e ki újból az a tündöklés? Nem ragyog-e ki a csillag útja, hogy hadak csillogó útja legyen? A szabad hazát áhítozók szentjükké avatták Rákóczi Ferencet. S ennek a nemzeti szentnek nem a naptári esztendőnek egyik napja szenteltetett, hanem a messze időnek, a rejtelmes jövendőnek az a napja, amikor majd megint meglobog a pro patria et libertate zászlója. S addig minden perc és minden pillanat ezt a napot kereste. Feléje vonzódtak, mint a dagály hullámai a holdhoz. Az a csudatékony erő, a büszke fájdalom mozdította őket.
Termékadatok
Cím: Rákóczi Album [antikvár]
Szerző:
Bányai Elemér
,
Gerő Ödön
,
Krúdy Gyula
,
Lengyel Menyhért
,
Londesz Elek
,
Pekár Gyula
Sávely Dezső
Kiadó: Pesti Napló
Kötés: Aranyozott, színezett kiadói egész vászonkötés
Méret: 240 mm x 310 mm
Szécsény-kovácsi Krúdy Gyula (Nyíregyháza, 1878. október 21. – Budapest, Óbuda, 1933. május 12.) író, hírlapíró, a modern magyar prózaírás kiváló mestere.
A nemesi származású szécsény-kovácsi Krúdy család sarja. 1878-ban született Nyíregyházán. Az elemi iskolát (1883–1887) szülővárosában, a gimnáziumot Szatmárnémetiben (1887–1888) és Podolinban (1888–1891), majd ismét Nyíregyházán (1891–1895) végezte. Itt érettségizett 1895 júniusában. Rövid ideig Debrecenben, majd Nagyváradon újságíró. Még nem volt húszéves, amikor első novelláskötete (Üres a fészek és egyéb történetek) megjelent. Munkatársa számos folyóiratnak és a Nyugatnak is. Országos hírt és igazi közönségsikert a Szindbád-sorozat és az 1913-ban megjelent A vörös postakocsi c. regénye hozott neki. Pályája a 20. századi magyar irodalomban sajátos jelenség. Kifejezésre jut benne a késői romantika kiteljesedése éppúgy, mint a modern, impresszionisztikus és a realizmus egy sajátos, rendkívül egyéni formájáig eljutó társadalom- és lélekábrázolás.
1892-ben diáktársaival megalapította a Nyíregyházi Sajtóirodát. Ebben az évben jelent meg első novellája a Szabolcsi Szabadsajtóban. 1893-ban riportsorozatot készített a Pesti Naplóban a hipnózis-tragédiáról. 1895-ben a Debreceni Ellenőr, majd három hónap múlva a nagyváradi Szabadság munkatársa lett, riporter és korrektor. 1896 májusában elhagyta Nagyváradot, hazament, majd Budapestre költözött. Szeptemberben a Képes Családi Lapok novellapályázatán első díjat nyert. 1897-ben havonta 7-8 novellája jelent meg. Az Egyetértésbe és a Fővárosi Lapokba dolgozott. Megjelent első novelláskötete, az Üres a fészek.
1899. december 27-én Budapesten, az Erzsébetvárosban feleségül vette Spiegler Bella tanítónőt, majd 1919-ben elvált től, s július 12-én Budapesten, a Ferencvárosban nőül vette, a nála 21 évvel fiatalabb Rózsa Zsuzsannát.
1914-ben, a háború kitörésekor átmenetileg hazaköltözött családjához. Vidéken előfizetőket próbált szerezni Összegyűjtött Műveinek a Singer és Wolfner által tervezett kiadásához. 1916-ban megkapta a Székesfőváros Ferenc József irodalmi díját. 1918-ban kiköltözött a Margit-szigetre. 1919-ben nagy riportot készített a kápolnai földosztásról, s aktívan részt vett az őszirózsás forradalomban. 1920–21-ben, a tanácsköztársaság bukása után a sajtóban hajsza indult ellene.
1926–27-ben legalább tíz éve lappangó betegsége ledöntötte lábáról, és a Liget-szanatóriumba került. 1930. január 18-án Baumgarten-díjat kapott, de akkor már nagyon el volt adósodva. Az élet álom című kötetét saját költségén kellett kiadnia. Szigeti lakását felmondták, május 28-án családjával Óbudára költözött. 1931–32-ben szegényes körülmények között élt. Újra rászokott az italra. 1933 tavaszán az egészsége rosszabbodott. Szíve, gyomra, mája kezdte felmondani a szolgálatot.
Krúdy Gyula 1933. május 12-én, hajnalban hunyt el, élete 55. évében. Temetésén a hivatalos Magyarország képviselői nem vettek részt.
A nemesi származású szécsény-kovácsi Krúdy család sarja. 1878-ban született Nyíregyházán. Az elemi iskolát (1883–1887) szülővárosában, a gimnáziumot Szatmárnémetiben (1887–1888) és Podolinban (1888–1891), majd ismét Nyíregyházán (1891–1895) végezte. Itt érettségizett 1895 júniusában. Rövid ideig Debrecenben, majd Nagyváradon újságíró. Még nem volt húszéves, amikor első novelláskötete (Üres a fészek és egyéb történetek) megjelent. Munkatársa számos folyóiratnak és a Nyugatnak is. Országos hírt és igazi közönségsikert a Szindbád-sorozat és az 1913-ban megjelent A vörös postakocsi c. regénye hozott neki. Pályája a 20. századi magyar irodalomban sajátos jelenség. Kifejezésre jut benne a késői romantika kiteljesedése éppúgy, mint a modern, impresszionisztikus és a realizmus egy sajátos, rendkívül egyéni formájáig eljutó társadalom- és lélekábrázolás.
1892-ben diáktársaival megalapította a Nyíregyházi Sajtóirodát. Ebben az évben jelent meg első novellája a Szabolcsi Szabadsajtóban. 1893-ban riportsorozatot készített a Pesti Naplóban a hipnózis-tragédiáról. 1895-ben a Debreceni Ellenőr, majd három hónap múlva a nagyváradi Szabadság munkatársa lett, riporter és korrektor. 1896 májusában elhagyta Nagyváradot, hazament, majd Budapestre költözött. Szeptemberben a Képes Családi Lapok novellapályázatán első díjat nyert. 1897-ben havonta 7-8 novellája jelent meg. Az Egyetértésbe és a Fővárosi Lapokba dolgozott. Megjelent első novelláskötete, az Üres a fészek.
1899. december 27-én Budapesten, az Erzsébetvárosban feleségül vette Spiegler Bella tanítónőt, majd 1919-ben elvált től, s július 12-én Budapesten, a Ferencvárosban nőül vette, a nála 21 évvel fiatalabb Rózsa Zsuzsannát.
1914-ben, a háború kitörésekor átmenetileg hazaköltözött családjához. Vidéken előfizetőket próbált szerezni Összegyűjtött Műveinek a Singer és Wolfner által tervezett kiadásához. 1916-ban megkapta a Székesfőváros Ferenc József irodalmi díját. 1918-ban kiköltözött a Margit-szigetre. 1919-ben nagy riportot készített a kápolnai földosztásról, s aktívan részt vett az őszirózsás forradalomban. 1920–21-ben, a tanácsköztársaság bukása után a sajtóban hajsza indult ellene.
1926–27-ben legalább tíz éve lappangó betegsége ledöntötte lábáról, és a Liget-szanatóriumba került. 1930. január 18-án Baumgarten-díjat kapott, de akkor már nagyon el volt adósodva. Az élet álom című kötetét saját költségén kellett kiadnia. Szigeti lakását felmondták, május 28-án családjával Óbudára költözött. 1931–32-ben szegényes körülmények között élt. Újra rászokott az italra. 1933 tavaszán az egészsége rosszabbodott. Szíve, gyomra, mája kezdte felmondani a szolgálatot.
Krúdy Gyula 1933. május 12-én, hajnalban hunyt el, élete 55. évében. Temetésén a hivatalos Magyarország képviselői nem vettek részt.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............