,,Rendkívüli idők, rendkívüli cselekmények" [antikvár]

1956 KÉPE AZ 1990 UTÁNI JOBBOLDALI-KONZERVATÍV NARRATÍVÁKBAN* Az ötvenhatos hagyományok Az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot ellenforradalommá bélyegző Kádár-rendszer több mint három évtizedes torzítása után az 1989-90-es demokratikus átalakulás egyik legfontosabb eleme 1956 újraértékelése és rehabilitálása, majd a forradalom mártírjainak 1989. június 16-i újratemetése volt. Ekkoriban országszerte az érdeklődés homlokterébe került 1956: a tömegmédiumokban egymást követték a visszaemlékezések, nagy példányszámban keltek el a forradalomról szóló frissen megjelent kötetek, az ötvenhatos filmek vetítésekor megteltek a mozik. „A forradalom azt jelentette, ami volt: a szabadság szeretetét, lázadást az elnyomással, az embertelen diktatúrával szemben - írta az időszakról Litván György. - A rendszerváltás eufóriáját [ ] éppen ez a szabadság, a felszabadulás soha nem tapasztalt élménye adta. Mindenki úgy érezte, hogy soha vissza nem térő lehetőség előtt áll az ország. Az átalakulás előzményét 1956-ban találta meg a nemzet. Ezért a rendszerváltás egyik meghatározása is ez lett: 1989 nem más, mint 1956 folytatása (illetve befejezése)."' Hasonló szellemben nyilatkozott Hegedűs B. András is: „Akkor történelmileg nagyon ritka, kegyelmi állapotban volt az ország." A temetésen elhangzott beszédek is a nemzeti konszenzust tükrözték.^ A temetés megrendezése idején még valóban jól együttműködtek a különböző ellenzéki pártok és társadalmi szervezetek. Úgy tűnt, 1956 „diffúz, széttartó emlékezete örökre a múlté [ ] a társadalom egynemű kollektív emlékezetévé válik".' Lassacskán azonban megkezdődött a széthúzás az ellenzéki pártok, a társadalmi szervezetek, sőt a „Nagy Temetést" rendező Történelmi Igazságtétel Bizottság (TIB) berkein belül is.* ' Litván 2002b. 258. ^ Pogonyi Lajos: 1989. június 16-a volt a „leg"-nap. Interjú Hegedűs B. Andrással. Népszabadság, 2000. október 4. ' Rainer M. János: 1956 változó emlékezete. Magyar Hírlap, 2000. október 21. ' Csurka István már június 16-a előtt is azt terjesztette, hogy csak a kommunistákat akarják újratemetni. Buják 1998.