Rudolf trónörökös élete és tragikus halála [antikvár]

Akinek az a feladata, hogy az okok és okozatok sokrétű szövevényét, - amelyet régi megegyezéssel történelemnek nevezünk - az emberiség rendelkezésére álló szerény lehetőségek határán belül átkutassa, az időnkint úgy érzi, mintha álmodó, vagy méginkább lázban vergődő ágyánál ülne, hogy ennek lélekzetét figyelje. Mert valóban a történelem semmihez sem hasonlítható oly kevéssé, mint a rónán át szelíden ballagó folyamhoz. Mint a nyugtalan alvó lélekzete, úgy kergetik, űzik, hajszolják egymást a történelem eseményei, míg egyszerre csak összezsúfolódnak és olyan izgalmas mozzanatok következnek be, hogy úgylátszik, mintha a történések folyamata megszűnnék. Ezek a feszültség ama pillanatai, amikor az események a legnagyobb mértékben összesűrűsödnek. Gyakran csak pillanatnyi válságok lobbannak föl, amelyek azonban a lázas betegre épp úgy, mint a történelem folyására egyaránt döntő jelentőségűek lehetnek. Ezek a felvillanó válságok azután visszavonhatatlanul megpecsételik a következő évtizedek és a jövő nemzedékek sorsát.