Sztálin lánya [antikvár]

ELŐSZÓ Mit jelentett Sztálin lányának születni, egy életen át viselni ennek a névnek a terhét, és soha nem szabadulni tőle? A Szovjetunióban Sztálin mitikus alak volt: a vozsgy, a legfelső vezető, aki szuperhatalommá változtatta a Szovjetuniót, és megnyerte a háborút a nácik ellen. Sok millió szovjet áldozata számára viszont ő volt a felelős a terrorért és a hírhedt Gulagért. Nyugaton egybehangzóan démonizálták mint a világ egyik legkegyetlenebb diktátorát. Bármennyire igyekezett is, Szvedana Allilujeva soha nem menekülhetett Sztálin árnyékából. Ahogy panaszosan megfogalmazta: „Bárhová megyek is, akár Ausztráliába vagy valami szigetre, mindig apám nevének politikai foglya leszek."' A Szovjetunióban elképzelhetetlenül fájdalmas élet jutott osztályrészéül. Hat és fél éves volt, amikor édesanyja, Nagyezsda Allilujeva öngyilkosságot követett el. Az 1930-as évek végén, a Nagy Terror tisztogatásai idején Sztálin nem kímélte a családját. Szvetlana szeretett nagynénjét és nagybátyját, Maria és Alekszandr Szvanidzét, Sztálin első feleségének fivérét és sógornőjét letartóztatták és kivégezték mint a nép ellenségeit; a fiuk, Dzsonyik, Szvetlana gyermekkori játszópajtása eltűnt. Az anyja nővérének, Annának a férjét, Sztanyiszlav Redenszt kivégezték. Pavel bácsikája, anyjának a bátyja szívrohamban halt meg. Amikor Szvetlana éppen csak betöltötte a tizenhetet, az apja tíz évre a Gulagba küldte első szerelmét, Alekszej Kaplert. Féltestvérét, Jakovot a nácik ölték meg egy hadifogolytáborban 1943-ban. 1947-48-ban, a „kozmopoliták" elleni kampány idején az anyja nővérét, Annát és Pavel özvegyét, Zsenyát hétévi magánzárkára ítélték. Zsenya lányát, Kirát bebörtönözték, majd száműzték.