Türr tábornok [antikvár]

1874. óta halála percéig voltam bensőbb összeköttetésben Türr tábornokkal. A 80-as évek elején, pesti tartózkodása alatt - az ő kívánságára - a reggeli órákban igen gyakran meglátogattam; sokat beszélgettünk legendás életéről, itthoni közgazdasági törekvéseiről. Később, 1888-tól kezdve, amikor engem Baross Gábor a kereskedelemügyi minisztérium képviseletében a Türr által alapított s az ő elnöklete alatt állott Ferenc-csatorna társulat igazgatóságába deszignált, ahol rövidesen alelnökké választattam, s a tábornok rendesen hónapokra terjedő távolléte alatt helyette az ő szellemében, az ő intenciói szerint kellett a társulat ügyeit vezetnem: mindinkább közelebb jutottunk egymáshoz s mind bensőbb lett köztünk az érintkezés. Amikor a 90-es években elkezdte a reminiszcenciáit írogatni, különösen a "Magyar Hirlap"-ban és külföldi lapokban, többször kértem, sürgettem, hogy írja meg emlékiratait, hiszen az ő gazdag levél- és okmánygyűjteménye valóságos kincses bányája főleg az 1848-1870. között idők, s különösen az Olasz- és Magyarország felszabadítására irányuló nagy jelentőségű mozgalmak történetének s bevilágítanak annak a kornak politikai boszorkánykonyhájába is.