Válaszúton [antikvár]

Részlet: A SORBONNE ÉS KÖRNYÉKE önéletrajzom első köteténél sokat küszködtem azon, hogy milyen legyen a felépítése és hangvétele. Azt a kifejezésmódot kerestem, amely legjobban megfelel életem különböző fordulatának, alakulásának. S minél többfajta volt a nehezen feltalált adatforrás, annál változatosabb lett az írásforma is. Környezettörténet, családi irat, fénykép, korabeli sajtó, diákkori naplóm, jegyzetek olvasmányaimról, elsárgult levelek stb. mind támpontul szolgáltaJlí egy ifjú élet hányattatásának, vajúdásának vázolásához. Első kötetemben, amelynek Kitárul a világ címet adtam, a folyamatos elbeszélést történelmi hagyományok, emlékek, mozaikképek, elemzések, útirajzok váltják. Csak éppen a párbeszéd hiányzik belőle, mert sohasem volt hajlamom a regényírásra, és képtelennek tartottam félévszázadnyi távolságból oldalakat betöltő társalgást felidézni. Az új életanyag természete folytán itt gondolat- és érzés-világom fordulóját igyekeztem érzékeltetni, olyan kontrasztok között, mint a párizsi és a csíkszeredai élmények. Továbbra is, Descartes nyomán, a „világ nagy könyvéből" próbáltam tanulni, a papirosízű, merev szentenciák helyett. Grenoble-ból 1929 márciusában való Párizsba utazásom nemcsak környezetváltozást jelzett. Fejlődésem új szakaszá-• nak kezdetét is jelentette, utat nyitva az érettebb irodalmi érzék s a tágasabb közéleti tevékenység felé. Nappal utaztam, hogy láthassam a tájat, s ne érkezzem meg holtfáradtan. A harmadosztályú fülke viaszosvászonnal bevont padján szorongtam. De a táj oly sivár volt, hogy jóformán alig néztem ki az ablakon. Grenoble képe kísért. A Saint-Nizier hófödte magaslatán tett utolsó kirándulás. A Rhône kiszélesülő napsugaras völgye. Mire île de France-ba, Franciaország szívébe, Párizs buja-zöld, lankás, csobogó patakoktól átszelt peremvidékére érkeztem, már el-elszenderedtem a fáradtságtól. Ahol felriadtam, romos udvarházak, a gall kakassal kérkedő templomtornyok látszottak. S az erkélyeken, a gőzölgő leves párája körül a francia falusi család, amely akkor még mindenütt