kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen

Főoldal   >   Antikvár   >   Életrajz   >  

Tudomány

 
A jelen kötet az 1997. november 12-én a Magyar Tudományos Akadémia várbeli Kongresszusi Termében megrendezésre kerülő tudományos konferencia tiszteletére készült. E tudományos ülésszakot Brassai Sámuel halálának centenáriumán a Tájak-Korok-Múzeumok Egyesület rendezi a Magyar Tudománytörténeti Intézet és a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete munkatársai, valamint az Ezeréves Államiságunk évfordulója Emlékbizottság segítségével. Kiadványunk egy sokoldalú erdélyi gondolkodó, az...
online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1840 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
A jelen kötet az 1997. november 12-én a Magyar Tudományos Akadémia várbeli Kongresszusi Termében megrendezésre kerülő tudományos konferencia tiszteletére készült. E tudományos ülésszakot Brassai Sámuel halálának centenáriumán a Tájak-Korok-Múzeumok Egyesület rendezi a Magyar Tudománytörténeti Intézet és a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete munkatársai, valamint az Ezeréves Államiságunk évfordulója Emlékbizottság segítségével. Kiadványunk egy sokoldalú erdélyi gondolkodó, az elismert tanár és a szó valódi értelmében vett népművelő munkásságáról közöl néhány értékes visszaemlékezést. Életművét neves tanítványa, Hermán Ottó kutatásait elemezve igen alaposan feldolgozta Lambrecht Kálmán, s ezért helyeztük első helyre az ő áttekintését. Brassai fontos szerepet töltött be az unitárius egyház életében, amit e témában róla írt visszaemlékezés is igazol. Mint szervező, fontos részt vállalt az Erdélyi Múzeum-Egylet megalapításában és évkönyveik kiadásában, e tudóskörről, vagyis az ország második akadémiájáról ír Boros György tanulmányában. Természettudományos kutatásaival is többen foglalkoztak, ezeket foglaltuk össze a kötet második nagy egységében, s az idézett műveket a kötet végén elhelyezkedő kronológiában ismételten „megjelenítettük", különös tekintettel az általa szerkesztett 'Kék Könyvtár' sorozat köteteire. Hermán Ottó A is nagy tisztelettel emlékezett vissza Brassaira, amint arra a Kanitz Agost-féle cikk is utal. Kortársai elsősorban nyelvtudósként és fordítóként tisztelték, az ilyen jellegű kutatásairól szóló szaktudományi írásokat közli kötetünk III. fejezete. Ezen belül külön is kiemelendő az a tény, hogy a kutatók őt tartják az orosz irodalom első erdélyi tolmácsolójának, fordítójának. Számos vitát folytatott tudós kortársaival, ezek maguk is megtöltenének egy teljes kötetet, gondoljunk csak a Gyulaival, Egressyvel, Jókaival, Balogh Péterrel, Schwiedland Ágosttal, Peti Józseffel, Böhm Károllyal, valamint a Magyar Tudományos Akadémiával folytatott polémiáira.
A szerzőről
Arany János művei
Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.)

Magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és egyik legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai.

Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégy éves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője, és ehhez mérten páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Pusztán kisebb költeményeiben mintegy 23 ezer szót, illetve 16 ezer egyedi szótövet használt.

Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült elbeszélő költeménye, a Toldi tette. Már pályája kezdetén is foglalkozott a közélettel, és politikai tárgyú cikkeket írt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban nemzetőrként vett részt, majd a Szemere Bertalan által vezetett belügyminisztériumban volt fogalmazó. A bukást követően egy ideig bujdosott, ám végül elkerülte a megtorlást, és Nagykőrösre költözött, ahol 1851 és 1860 között tanári állást tudott vállalni.

Az élete teljesen megváltozott, amikor a Kisfaludy Társaság igazgatójává választotta, és Pestre költözött. A kiegyezés idején a magyar irodalmi és a politikai élet kiemelkedő és meghatározó képviselője. Irodalmi munkássága kihatott a talán addig kevésbé ismert történelmi szereplők ismertségére is, hiszen a műveiben megformált alakok közül több neki köszönhetően vált igazán halhatatlanná. Petőfi Sándor kortársa és barátja is volt egyben. Költészetükben nagy különbség, hogy a gyorsan érő és rövid életű Petőfivel szemben az övé lassabban bontakozott ki. Halála is összeköti őket, hiszen a már egyébként is gyengélkedő népi költőfejedelem 1882. október 15-én egy Petőfi-szobor-avatáson fázott meg, és az azt követő tüdőgyulladásban hunyt el 65 éves korában.
Boros György művei
Brassai Sámuel művei
É. Kiss Katalin művei
Ferencz József művei
Gál Kelemen művei
Jókai Mór művei
Kanitz Ágost művei
Kovács Dezsőné művei
Lakatos István művei
László Tihamér művei
Mentovich Ferenc művei
Miklós István művei
Oláhné Erdélyi Mária művei
Salamon Ferenc művei
Szemere Miklós művei
Tulogdi János művei
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet