Gyurkó János emlékére [antikvár]

Aki ezt a könyvet kinyitja, mintha egy hirtelen meghalt barátjának alig elhagyott szobájába lépne. Gyurkó János írásait egy gondos kéz összegyűjtötte, időrendi sorrendbe rakta a kötet megjelenése érdekében, de maga a szerző nem az utókornak szánta őket. Alkalmi írások ezek: egy jó szemű, tág látóhatárú, tisztán gondolkodó és mélyen érző közéleti ember jegyzetei, felszólalásai. Mindenesetre tanulságos dokumentumai a magyar történelmi múlt - tündöklő és válságos - évtizedének. Olyan ember írta őket, aki életét, tehetségét nemzeti kulturális és természeti értékeink védelmére szánta. Mindennél többet mond róla, hogy mielőtt egy rövid időre a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Mionisztérium élére került, személyesen bejárta Székelyföld jelentős részét, s leírta, számba vette az ott még meglelhető Árpád-kori templomokat. Nem tudjuk, mikor csodáljuk jobban a figyelmét: akkor-e, amikor egy-egy épületre, akár faldarabra, egyetlen faragott kőre szűkül, vagy akkor, amikor a Nyugat vonzásába váratlanul belesodródott Magyarország kulturális örökségének és nemzeti tudatának sorsát méregeti.