Madame Curie [antikvár]

Marie Curie életében annyi mély jellemvonás van, hogy az ember szeretné történetét úgy mesélni, mint valami legendát. Asszony, egy elnyomott nemzet gyermeke, szegény és szép. Belső hivatás érzettől hajtva elhagyja hazáját, Lengyelországot, hogy Párizsba menjen tanulni, ahol nehéz és magános éveket tölt. Találkozik egy férfival, aki éppolyan zseniális, mint ő. Felesége lesz. Boldogságuk páratlan a maga nemében. Elszánt és keserű erőfeszítésük eredményeként felfedeznek egy varázslatos elemet, a rádiumot. Felfedezésük nemcsak új tudományt kelt életre s új életfilozófiát; módot ad arra, hogy egy szörnyű betegséget lehessen gyógyítani. Abban a pillanatban, amikor a két tudós dicsőségét az egész világ megismeri, Marie-ra gyász szakad. Nagyszerű társát pillanatok alatt ragadja el a halál. Szíve sajog, testét fájdalmak gyötrik, de ő folytatja a megkezdett munkát és nagyszerűen kifejleszti a kettőjük által megalapozott tudományt. Életének hátralevő része örökös áldozat. A háború sebesültjeiért egészségét és odaadását áldozza fel. Később tapasztalatát, tudását, minden óráját tanítványainak, a világ minden tájáról összesereglett fiatal tudósoknak ajándékozza. Amikor hivatását elvégezte: fáradtan meghal. A gazdagságot mindig visszautasította és a kitüntetéseket érzéketlenül fogadta.