Nagy Iván iratai [antikvár]

Nagy Iván akadémikus, történész, a magyar genealógia és heraldika alapművének számító Magyarország családai... sorozat szerzőjének élete sok szállal kapcsolódott a megye régi székhelyéhez. Balassagyarmaton született, élete utolsó húsz évét pedig a közeli horpácsi birtokon töltötte. Onnét járt be az általa alapított Nógrád Vármegyei Múzeum Társulat gyűléseire, melynek gyűjteményét gazdagította könyvtára és iratainak egy része. Irathagyatékának jelentős részét - három folyóméternyi anyagot - a Nógrád Megyei Levéltár Balassagyarmati Részlege őrzi. A családi levéltárakból összegyűjtött iratok 17-19. századi birtokigazgatás, gazdálkodás, kereskedelmi kapcsolatok történetének fontos forrásai; a peres iratok, határjárások, tanúmeghallgatások, összeírások, végrendeletek, vagyonleltárak sokoldalúan felhasználható forrásai lehetnek akár a 17-19. századi életmód kutatásának, vagy a gazdaságtörténetnek, jogtörténetnek. Nagy Iván történetírói, heraldikai, genealógiai munkásságának lenyomataként ez a fond a tudós szétszabdalt hagyatékának egy darabja. A segédlet kiadása a hagyaték virtuális egyesítésének első állomása lehet. A Felsőgyőri Nagy család Borsod megyéből származott, a 16. század végén egyik ága Nógrád megyébe szakadt. Ennek az ágnak az alapítója, János, mint katona vett részt Fülek ostromában. János és testvérei - Egyed és Ferenc - 1594-ben nemességüket megerősítő levelet kaptak Rudolf királytól, amit Nógrád megyében, 1595-ben hirdettek ki. A Rákóczi-szabadságharc idején III. János a kuruc sereg ezredese volt. 1716-ban, miután nemesi bizonyítványt nyert, fiával, Györggyel, Szécsényből Heves megyébe, majd a Jász Kerületbe költözött. György fia, József, már ismét Nógrád megyében viselt hivatalt. József fia - Nagy Iván édesapja, Ferenc - 33 évig szolgálta a vármegyét, ő volt Nógrád megye archiváriusa, levéltárnoka. Tizenkét gyermeke közül Zsigmond és Imre követte „családi hivatalban", míg Ivánnak, a legkisebb fiúnak, a papi pályát szánták.