"Non omnis moriar..." [antikvár]

Ranschburg Pál Emlékkötet A „Ranschburg Pál 2020" emlékévről Takács István és Szokolszky Ágnes „Mikor felújítjuk emlékezetét, egyúttal új serkentést érzünk azon feladatok megoldására és kötelességeink teljesítésére, melyeknek Ranschburg Pál munkás életét szentelte. Hagyatéka kötelez." Várkonyi Dezső (1960, 26. o.)' A „Ranschburg Pál 2020" emlékév 2015-ben kezdődött. Ez a furcsa kijelentés magyarázatot igényel. A magyarázathoz idézünk a Weiss Máriával 2015-16-ban készült dokumentumfilmbőP: „ Az édesanyám másodévet végzett 1916-ban, amikor elment Ranschburg Pálhoz dolgozni. 1916 júniusától 1945 novemberéig dolgozott mellette. Ha az én családomra azt hiszem, ha egy szóval kéne valami jellemzőt mondani, akkor a jellemző a családomra a hűség. Ranschburg Pál elküldte az édesanyámat tanulni Lenhossékhoz anatómiát. Visszament hozzá. Elküldte Schaffer Károlyhoz tanulni idegszövettant. Schaffer Károly megajánlotta neki, hogy van egy üres állása, odaveszi, de csak egy urat lehet szolgálni, vagy Ranschburg, vagy ő. Édesanyám azt mondta, hogy Ranschburg Pál küldött ide, én nem hagyom ott." Az édesanya, akiről lánya megemlékezik, Kaufman Irén volt. Anya és lánya - mindketten neurológiával, pszichiátriával foglalkozó orvosok voltak. Az interjú számos részletre világít rá, többek között három, történetünk szempont- 1 Várkonyi (Hildebrand) Dezső (1960). Ranschburg Pál és a magyar gyógypedagógia. Gyógypedagógia, V(l), 25—26. 2 A dokumentumfilmet Takács István és Antal István készítette.