Rutherford [antikvár]

Részlet: "14 éven át együtt dolgoztam Rutherford professzorral és az erre való visszaemlékezésemet egy epizód elbeszélésével kezdem el. 1931-ben történt, Cambridge-ben kongresszus ült össze Maxwell születése 100. évfordulójának megünneplésére. Maxwell volt a Cavendish-laboratórium első igazgatója, utána Lord Rayleigh, J. J. Thomson, majd Rutherford voltak az igazgatók - a múlt század végének és e század elejének négy zseniális tudósa. Az ünnepi ülés után, amelyen Maxwell számos tanítványa beszédet mondott és visszaemlékezéseket is közölt, Rutherford megkérdezte tőlem, hogyan tetszettek nekem a beszédek. Ezt feleltem: "A beszédek igen érdekesek voltak, de meglepett engem, hogy Maxwell-ről mindenki csak jót mondott, alakját szinte cukorral vonta be. Pedig én az igaz Maxwelt, az élő embert szeretném magam előtt látni, minden emberi vonásával és hibájával együtt, hiszen hibái még a legzseniálisabb embernek is vannak. Rutherford elnevette magát, majd azt mondta, megbíz azzal, hogy halála után én mondjam el a jövő nemzedéknek, milyen is volt ő valójában."