Tudományos ülés Degen Árpád emlékére [antikvár]

ünnepi megemlékezés degen árpád munkásságáról Dr. Neszmélyi Károly Országos Mezőgazdasági Minősitő Intézet 1934. március 30-án, na^péntek reggelén halt meg az egyik legnagyobb magyar tennészettudós, Dr. Degen Árpád mezőgazdasági kísérletügyi főigazgató, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A magyar mezőgazdasági és botanikai tudományt pótolhatatlan veszteség érte. Kivételes tudásán, nemes jellemén alapuló nagy tekintélyű alakja volt a hazai természetvizsgálóknak, a magyar tudósnak pedig európai műveltség képviselője. Személye elválaszthatatlanul összeforrott az általa vezetett európaszerte elismert Királyi Vetőmagvizsgáló Állomás sikereinek. Európában szinte egyedülálló könyvtára és herbárium gyűjteménye, valamint az általa alapított és magánvagyonából fenntartott Magyar Botanikus Lapok széles körű szakirodalmi munkássága nevét a messze jövőbe fogják hirdetni. 1866. március 31-én született Pozsonyban. Családja már őt megelőzően két nemzedéken át jeles munkásait adta a magyar kultúrának. Joggal mondhatjuk róla, hogy szellemi arisztokrata családból származott. Nagyapja Degen János bölcseletdoktor, a pesti egyetemen az államszámtani tanszék tanára, később a bölcseleti kar dékánja, 1843-ban az egyetem rektora lesz. 1856-ban királyi tanácsossá nevezik ki, több értekezést ír, legnagyobb munkája az Államszámtan c. könyve. Apja Degen Gusztáv jogakadémiai tanár és országgyűlési képviselő, aki 1879-ben felsöhegyi előnévvel nemesi méltóságot nyert. Tanulmányait követően a kassai jogakadémián nemzet gazdaságot és pénzügyi politikát ad elő. Ugyanakkor az akadémia 30.000 kötetből álló könyvtárát rendezi, azt szak- és betűrendes katalógusokkal látja el. A kassai püspöki megye papnövendékeinek magyar és osztrák jogot tanit 1884-ben a pozsonyi királyi jogakadémiának százéves jubileuma alkalmából saját 3.000 kötetből álló könyvtárát odaajándékozza, mellyel a későbbi Erzsébet Tudományegyetem jogi könyvtárának alapját veti meg, Degen Árpád középiskolai tanulmányait szülővárosában fejezte be, majd beiratkozott a budapesti egyetem orvosi fakultására, ahol orvosi diplomát szerzett. Ő zárja le azt a kort, amikor a természettudományok, így többek között a botanika művelői is többnyire oivosdoktorok voltak. Rövid orvosi praxis után iQúkori szellemi vágyának továbbélve erősen a botanika felé fordul, hiszen már 17 évesen a monarchia akkor ismert szaklapjában, az Österreichische Botanische Zeitschriftben, valamint a Természettudományi Közlönyben kisebb írásai jelennek meg. Szakmai életútja akkor dől el véglegesen, amikor 1896-ban Darányi Ignác, minden idők legnagyobb földművelésügyi minisztere megbízza a Királyi Vetőmagvizsgáló Állomás vezetésével, s az Európában lévő hasonló intézmények munkájának tanulmányozásával. Degen Árpád az 1881-ben alapított budapesti állomást átszervezi, szorgalmazza, részt vesz a vetőmagvak forgalmazásával 1