Waclaw Felczak - A szabadság futára [antikvár]

A SZERZŐ ELŐSZAVA Négy szócskát üzenek, vésd jól kebeledbe, s fiadnak hagyd örökül ha kihánysz: A haza minden előtt. Kölcsey Ferenc: Emléklapra Waclaw Felczak lenyűgöző életrajza gyűjtőlencseként foglalja magába egy egész nemzedék - az 1918 körül született lengyelek - tapasztalatait. Gyermekkoruk a függetlenség visszaszerzése utáni időkre esett, ezután szerezték meg képesítésüket és kapcsolódtak be a politikai, társadalmi és tudományos életbe. A háború minden korábbi eredményüket semmissé tette. Öt és fél évig különféleképpen kellett harcolniuk saját túlélésükért és nemzetük fennmaradásáért, a világégés után pedig választaniuk kellett az értékrendjükhöz való hűség és a hazájukat leigázó új rendszer iránti engedelmesség között. „A Lengyel Népköztársaság ellenségeként" 1956 után alig jutott nekik élettér. Ezerkilencszáznyolcvankilenc végre elhozta, amit fél évszázada vártak, ám ekkor is csalódniuk kellett, mivel a visszaszerzett szabadság nem olyannak bizonyult, mint gondolták. Waclaw Felczak életútja is ilyen volt: jellemző saját korára, mégis annyira gazdag, hogy akár több ember életének is elég lett volna. Nagycsaládban nőtt fel, amely mindig fontosnak tartotta a társadalom, a közösség életét - mindez komoly hatással volt politikai elkötelezettségére és hazaszeretetére. Történelmi tanulmányai alatt kezdte érdekelni Magyarország története, olyannyira, hogy magyarul is megtanult, ami élete végéig meghatározta további sorsát. A II. világháború jó részét Magyarországon töltötte, ahol rendkívül fontos szerepet játszott az emigrációs lengyel kormányt és a 5