A szentek élete [antikvár]

A közelmúltban elhunyt prágai bíboros, Frantisek 7bmasek mondta az ateista korszakban, a személyi kultusz virágzása idején: „Emberek jönnek és mennek, de a szentek maradnak!" Hogy mennyire igaza volt, azt bizonyítja a mindenhol Kelet-Európában, így nálunk is összedőlt kommunista rendszer. Katolikus Anyaszentegyházunk 2000 éves nehéz és viszontagságos útja során szentek megszámlálhatatlan sokaságával aranyozta be a világot. Ők régen is, ma is, a jövőben is, olyan Isten felé mutató csillagok, akikre mindannyiunknak érdemes feltekinteni. Nemcsak azért, hogy megcsodáljuk őket, hanem hogy nyomaikon mi is elinduljunk. Igyekezetünket aztán ők sem nézik tétlenül. Közbenjárnak Istennél értünk, hogy mi is eljuthassunk arra a keresztény tökéletességre, amelynek beteljesedése az örök élet, az az igazi haza, ahová ők már eljutottak. Sigrid Undset, a protestáns nevelésben részesült Nobel-díjas regényírónő, miután katolikus lett, így írt: „A szentek tisztelete nagyon is megfelel az ember természetének. Mi hősöket akarunk tisztelni. És mert nem voltak jobbak: üzleti zseniket és gengsztereket, sportolókat, művészeket, filmsztárokat és diktátorokat tiszteltünk. Emelvényre kell állítanunk valakiket, hogy egy darabot csodáljunk önmagunkból. A szentekben Isten szándékainak sokrétűségét szemlélhetjük, amit velünk tervez!"