Akinek "a lelke kedves volt Isten előtt" [antikvár]

Előszó Brenner János édesanyja sok évvel a fia brutális meggyilkolás után azt mondta: „Ha behunyom a szemem, tisztán látom az ő mosolygós, kedves arcát." Fancsali Andrásné a források nagyon alapos ismeretén nyugvó és nagy érzékenységgel megírt könyve abban segíti az olvasót, hogy szinte magunk eló'tt láthassuk Brenner János vértanú derűs, tiszta, sugárzó arcát, egyenes, bátor tekintetét. A könyv gyönyörűen ábrázolja, hogy Brenner János életszentsége és életáldozata mögött ott áll az ö mélyen hívó', imádságos, szeretettel teli családja. Az olvasóban önkéntelenül is felmerül a kérdés: Vannak-e még ilyen családjaink? Vannak-e még olyan családok, ahol az édesapa a „család papja", aki odafigyel a fiai lelkiszellemi fejló'désére, és példát ad nekik a hitvalló életével? Vannak-e még olyan családok, ahol a szüló'k között mindig békesség, jókedv és szeretet uralkodik, ahol szüló'k és gyermekek együtt mennek gyónni, ahol segítik a szegényt? Brenner János atya arca szinte mindig mosolygós, derűs volt, mert betöltötte szívét Isten szeretete. Kiegyensúlyozott, vidám személyiség volt. A szemináriumi elöljárók így jellemezték: „A legtehetségesebb növendékek egyike. Kiforrott egyéniség." Az emberek sze-