Boldog Margit [antikvár]

Részlet: Viharos időkben, amikor vértől és könnytől ázott az édes anyaföld, a pusztulás nemtője üli orgiáit és sokezren esnek áldozatul a halál aratásának, lelkünkben felébred egy érzés, amely egy pillanatra megnyugvást hoz, azután valami sürgető érzésünk támad s mintha hallanánk a lelkiismeretünk szavát, amely unszol és visz bennünket oda, ahonnét nem lett volna szabad egy pillanatra sem távoznunk: a jó Istenhez, a templomba, az Úr Jézus magasztos színe elé, könyörögni irgalomért, kegyelemért, segítségért.