Dokumentumok Grősz József kalocsai érsek hagyatékából [antikvár]

ELŐSZÓ 2006-ban a Magyar Ferences Levéltárban találtam rá Grősz József püspökkari elnök 1956. december 19-én kelt levelének egy grafitceruzával másolt példányára, amely a katolikus egyház követeléseit és az AEH elnökének egyházpolitikai elképzeléseit foglalta össze az ordináriusok számára. Mivel érdekelt a levél létrejöttének háttere, kutatni kezdtem Grősz József Kalocsán őrzött hagyatékát. Lakatos Andor érsekilevéltár-igazgató segítségével ekkor fedeztem fel, hogy az iratkötegek nemcsak az 1956 végi tárgyalások háttéranyagát, hanem a Magyar Katolikus Püspöki Kar 1956-1961 közötti elnökségi dokumentumait és más fontos forráscsoportokat is tartalmaznak. Közel félévnyi feldolgozás után azonban újabb iratcsomók kerültek elő, amelyekben ismét szép számmal találtam olyan dokumentumokat, amelyek a Magyar Katolikus Egyház 1956-1961 közötti történetének eddig ismeretlen forrásai voltak. Már a dokumentumcsoport feltérképezése során világossá vált, hogy a forrásanyag közreadása több évet vesz igénybe, teijedelmük miatt pedig le kell mondani arról, hogy valamennyi iratot egy kötetben adjuk az olvasók és a kutatók kezébe. A 2007 óta eltelt közel négy év elsősorban nem az iratok rendezésével, hanem a kutatási/közlési módszer kialakításával telt el. Ennek eredményeként úgy határoztam, hogy a Grősz-hagyaték dokumentumait összevetem az eddig ismert jelentősebb forrásokkal, és azokat kiegészítem azokkal az új fejleményekkel, amelyek a Grősz-hagyatékban vagy az ahhoz kapcsolódó, illetve annak kapcsán érthetőbbé vált forrásanyagokban találhatók meg. A Szentszék iratanyaga a kötet összeállításakor sajnos nem állt rendelkezésünkre, így azokra vonatkozóan a lábjegyzetekben, illetve a bevezető tanulmány különféle részeiben csak ritkán és utalásszerűén tudtunk hivatkozni. A bevezető tanulmány - tegedelme talán nagyobb az ilyenkor szokásos bevezetőkénél — közlése azonban mégis szükségesnek látszott, mert ez ad egyfajta sorvezetőt az olvasó kezébe az 1956 áprilisától az 1957. év végéig teijedő időszakra vonatkozóan. Ugyanakkor a tanulmányban csak azon események összefüggéseit tárgyaltam, amelyek a püspökkari dokumentumokban is előkerültek (így pl. kimaradt a budapesti kispapok elhurcolásának, Brenner János meggyilkolásának ügye). 2011-ben emlékezünk arra, hogy Grősz Józsefet hatvan évvel ezelőtt, 1951. május 18-án elhurcolták Kalocsáról, majd az ún. Grősz-perben elítélték. Az évfordulóra az 1956-1957-es év darabszintű jegyzékével és az egyházpolitikai dokumentumok közlésével készültem el. A püspökkari konferenciák 1919 és 1965 közötti jegyzőkönyvei már nyomtatásban is megjelentek.1 Az ez alapján kialakuló képhez a könyv, amelyet kezében tart az olvasó, egy új árnyalatot ad hozzá. 1956 áprilisától az 1957. év végéig megmutatja a színfalak mögött zajló eseményeket, azt a folyamatot és azoknak körülményeit, amelyek a püspökkarijegyzőkönyvek által rögzített döntésekhez vezettek. De mi a Grősz-hagyaték legfontosabb jellemzője és tanulsága? A kérdés megválaszolásakor először az elmúlt években publikált forrástípusokra kell utalnom. Ezek többsége ugyanis a párthatározatokat, állambiztonsági jelentéseket vagy a személyesen megélt tör- 1 Gergely, 1984, Beke, 1992, Beke, 1996, Balogh, 2008.