Ecce Sacerdos Magnus [antikvár]

Előszó A 20. század elején a gyulafehérvári püspök Mailáth Gusztáv Károly volt, aki 1897-től vezette az egyházmegyét. A harmincas évek kezdetétől a főpászto-ron egyre inkább megmutatkoztak a testi gyengülés jelei. Egyházmegyéjét 1935-ben kényszerült elhagyni, a budapesti Vöröskereszt kórházban kezelték 1940. március 18-án bekövetkezett haláláig. A püspökség kormányzását a megyéspüspök betegsége idején és Budapestre távozása után Zomora Dániel (1853-1944) püspökhelyettes végezte egészen addig, míg XI. Piusz pápa - 1936. április 4-én - a betegeskedő Mailáth G. Károly mellé utódlási joggal Vorbuchner Adolf személyében segédpüspököt nevezett ki. Vorbuchnert 1936. június 7-én szentelték püspökké a gyulafehérvári székesegyházban, ám az egyházmegye kormányzására csak 1938. május 28-án kapott megbízást a szentatyától. A betegeskedő Vorbuchner még négy hónapig sem kormányozhatta az egyházmegyét, szeptember 10-én hunyt el, 48 éves korában. A Szentszék gyorsan intézkedett, öt napra rá Márton Áront apostoli kormányzónak nevezte ki. A konkordátum értelmében ehhez nem kellett a kultuszminisztérium hozzájárulása. Erdély-szerte még fokozottabban terelődött a figyelem Márton Áronra, a közismert i^úsági vezetőre és népszónokra. S két és fél hónap múlva, a felgyorsított diplomáciai eljárás után, a román kultuszvezetők sem gördítettek akadályt püspökké való kinevezése elé (1938. december 24.). Az előző két püspök betegsége több évig tartó bizonytalanságot ébresztett a hívekben, melyet csak Márton Áron püspöki kinevezése oszlatott el. A hívek reményeit végül a fölszentelés koronázta meg. Andrea Cassulo bukaresti pápai nuncius a kolozsvári Szent Mihály templomban szentelte püspökké Márton Áront. Erdély népét felekezettől függetlenül az öröm és a lelkesedés hangulata hatotta át. Az egyházi körökben lappangó tízéves nyugtalanságot felváltotta a megnyugvás. Bizalom és erő töltötte el a csüggedt lelkeket. Márton Áron püspökké szentelésének előzményeként váratlan és szomorú esemény történt, a nagy előkészületek végén (1939. február 10-én) meghalt a katolikus egyház vezetője, XI. Piusz pápa. A kinevezés érvényben maradt, de a katolikus templomok tornyán fekete zászlók lengtek világszerte. A rendkívüli helyzetben a szentelésre felkért bukaresti nuncius gyorsan döntött: bár gyászol az egyetemes egyház, a kitűzött napon mégis megtartják a tervezett püspökszente-lést. Andrea Cassulo érsek Fiedler István szatmár-nagyváradi és Pacha Ágoston