Ferrero Mária Benigna Consolata nővér élete [antikvár]

A megszentelő malasztról. Mielőtt Benigna Consolata nővér életét az olasz eredetihez lehetőleg hűen ragaszkodva elmondanék, kis értekezést bocsájtunk előre. Hitigazságot fejtegetünk, - sajnos, - olyan kevéssé ismert hitigazságot, amelynek eleven tudata, Benigna Consolata nővér megértésére, ha nem is éppen múlhatatlanul szükséges, de módfelett hasznos. Benigna Consolata nővér ugyanis életrajzának tanúsága szerint azok közé a kiváltságos lények közé tartozott, akik Istentől misztikus kegyelmekben részesültek. A misztikus állapotnak pedig gyökere, mondhatnám lényege, a megszentelő malaszt. Amíg azonban a megszentelő malaszt rendes körülmények közt sem a tulajdonosának, sem kifelé nem érzékelhető, addig a misztikus azt valamiképpen érzékeli és olykor külső megnyilvánulásait is tapasztalja, illetőleg azt rajta valahogyan mások is észrevehetik. Mindezekből következtetéseket kell levonnunk, amelyek Benigna Consolata életének olvasása közben sok dolgot érthetővé tesznek s mindannyiunkat vigasszal és szent önérzettel töltenek el. A megszentelő kegyelem mindnyájunknak, akik „Isten fiainak neveztetünk és azok is vagyunk" (Ján. 1. 3. 1.) közös tulajdona. Már pedig azok a végtelenül kedves, bájos bizalmaskodások, amelyekkel Jézus szeretetét Benignával szemben mutatja, elsősorban a kegyelem által megszentelt léleknek szólnak. Ami ebben a bensőséges szeretetviszonyban lényeges, az valamennyiünkre vonatkozik. Mi mind végtelenül szeretett és becézett gyermekei vagyunk az isteni szeretetnek, ha ezt bölcs és szent okokból nem is árulja el és érezteti mindnyájunkkal oly módon s oly fokban az Úr, amint ezt megteszi néhány kiváltságos lélekkel, akivel különös tervei vannak.