Hegymegi Kiss Áron Tiszántúl millennium kori püspöke [antikvár]

A Hegymegi Kiss család eredete visszanyúlik a 15. századba, mikor is címeres levelet nyertek, ez azonban eddig még nem került elő. Hétszilvafás köznemesi gazdálkodó családként éltek Hegymegen, egy kis faluban Felső-Borsod határán, s az idők folyamán összeházasodtak a helybeni családokkal: Hegymegiekkel, Törökökkel, Balassákkal, Jakabháziakkal, Kancsurokkal, Szendyekkel, Barakonyiakkal. Részt vettek a vármegye közéletében és az ország harcaiban is. A 16. század végén a Hegymegi Kissek áttértek a református hitre. A reformátusság mind a mai napig meghatározó szerepet játszik a család eszmevilágában. Kevés olyan magyar család van, mely annyi lelkészt adott volna a Református Egyháznak, minta Hegymegi Kissek. Ugyanakkor mélyen elkötelezettek voltak a nemzeti függetlenség, a magyarság érdekvédelme ügyében is. Első név szerint ismert ősük, Albert (1666- 1704), Thököly Imre hadnagya, majd II. Rákóczi Ferenc ezredes kapitánya volt, ki Esze Tamással együtt 600 kuruc élén fogadta a fejedelmet a Vereckei-szoroson 1703-ban és vezette az első időkben a tiszántúli hadjáratot. Személye és életútja a család további történetére is hatást gyakorolt.