Jézus szive apostola [antikvár]

Egy szerzetes páter emlékezetét óhajtják felújítani, aki sokak, ezrek lelkében ma is él, nemcsak mint az Istenbe-merültség, hősies kötelességteljesítés és lángoló papi buzgalom ragyogó mintaképe, nemcsak mint a legjobb lelkipásztorok és lelkiatyák közt is szeretetének és szíve jóságának páratlan melegével messze kimagasló jópásztori egyéniség, hanem mint messzeágazó és termékeny kezdeményezések elindítója, egészséges és nagystílű elgondolások, gyakorlati tervek és útmutatások kitermelője, egy fáradhatatlanul bátorító, lelkesítő, biztató és sebeket gyógyító vezér, akinek nyomában szeretet és szent vidámság rózsái keltek mindenütt s áldás fakadt bőven, amerre csak járt. Hálás szívvel emlékeznek rá magyar rendtársai, akiknek 9 éven át rendfőnökük, provinciálisuk volt s akinek nevéhez a magyar rendtartomány történetében igen fontos és áldásos kezdeményezések fűződnek. Hálásan gondol rá a magyar papság, amelyet gyujtó szavával, szentgyakorlataival, cikkeivel és lelki vezetésével a legmagasabb api életeszmény, a Szent Szív felé igazított. Hálával azok az egyesületek és intézmények, amelyeket vagy létesített vagy ő növelt naggyá, a Mária-kongregációk, Jézus Szíve-szövetségek, világi apostoli kezdeményezések s nem utolsó helyen a Hitoktatónők Testülete, akiknek intézménye szintén az ő lánglelkéből pattant ki. De talán valamennyi közt legmaradandóbb alkotása: a Jézus Szíve Népleányainak Társasága, az a modern, apostoli életcélokat maga elé tűző s a mellett a lelkiség legmélyebb forrásaiból, az Üdvözítő Szívének szeretetéből táplálkozó női alakulat, amelynek ő, főleg élete második és befejező szakában, gondjai, figyelme és szeretete legjavát szentelte.