Szent Márton élete [antikvár]

A FORDÍTÓ ELŐSZAVA. Valamikor készülőben a szent rendek fölvételére, mikor a kegyelemhatások tudvalevőleg megélénkülnek és állandósulnak, egy buzdítás nagy bizalmat keltett lelkemben szent Márton, a szombathelyi egyházmegye védőszentje iránt, A kegyelemnek ezt az ihletét növelte az a hangulatos ünneplés, melyben az egyházmegye évenkint részesíteni szokta mennyei pártfogóját. Élesztette azonfelül az a Storno művészi érzékét dicsérő képsorozat, mely a szombathelyi papnevelő hangulatos kápolnájának oltárképe. Az amiensi jelenet, mint Márton életszentségének kiindulója; és fölötte a nagy szent főpapi díszben, amint tekintetéről lesugárzik a szeretet az Úr Jézus iránt, Qui totis visceribus diligebat Ghrislum regem. Egyik az ő követésének foglalata, a másik az ő pártfogásának záloga. E képsorozat köré fonódott éveken át egy eszményi munkakörnek minden rózsája és pár tövise. S az így keletkezett sokféle hatást színekre és hangokra váltotta és lermészetfölöttivé alakította az egyháznak szent Mártonra vonatkozó liturgiája. A folyton élénkülő hatások ösztönöztek, hogy megírjam szent Márton életét. Minél többet foglalkoztam ezzel a csodálatos élettörténettel, annál nagyobb mélységet és gazdagságot tárt elém. S mivel a szenteket csak meg kell ismerni, hogy 1*