Vitray [antikvár]

Negyvenkét ​évvel ezelőtt, alig tizenhatezer nyilvántartott tévékészülék képernyőjén megjelent egy délcegnek ugyan nem mondható, de rokonszenvesen zavartalannak mutatkozó fiatalember. A megjelenés sorrendjében ugyan nem ő volt az első, de alighanem őrá figyeltek fel először a korabeli tévénézők. Azután csakhamar vezetett beszélgetést, vetélkedőt, kapcsolásos közvetítést – minden lehetséges műfajban mutatkozott. Elsősorban sportközvetítésekkel alapozta meg hírnevét, népszerűségét. Olimpiák, világbajnokságok soráról tudósított. Meg írt is róluk – ugyanolyan színesen, élményszerűen. Aztán következtek a „tóksók”, az „ötszemköztök”, a nagy interjúk. Így telt el negyvenkét év, amelynek írásos és képernyős tevékenységéből gyűjtötte össze ezt a kötetnyit a szerző. Miután Az egész felé-t másfél évtizede egyszer közreadta ezt most akár Az egész kétharmadá-nak nevezhetné. A lényeg mindenesetre az, hogy már hozzálátott A harmadik harmad-hoz az egykori kis Vitray, akit ma ifjú szaktársainak serege Tanár úrnak nevez.