Zöld Notesz [antikvár]

Kiadói borítója kissé kopottas, szélein kis szakadásokkal.
"Az első hadapródiskolás évfolyamot 1945. augusztus 20-án kellett volna zászlóssá avatni. Aztán 1944. november 15-én délelőtt az esztergomi futballpályán egy harcias szónoklatot tartó zömök vezérőrnagy jelenlétében, zászlósként "hadiavatták" őket. Ez az évfolyam még megkapta az "avatási egységcsomagot", ami olyan tiszti kelengyeféle volt. Teljes öltözet, illő fehérnemű, "ruggyanta betétes kimenőtopán", azaz egy pár cúgos cipő, lovaglócsizma - amelynek nem volt olyan magas a kérge, mint szerették volna -, kard és arany kardbojt! "Antantszíjas" derékszíj, kesztyű, csákó, tábori sapka és zsebébresztőóra! Mindent, ami egy fiatal tiszt indulásához kellett. És a katonaládaszerű vulkánfíber koffer! Amely az igazi, a hivatásos, a Ludovikán avatott tisztek biztos ismertetőjele volt, bármelyik helyőrségben vagy alakulatnál, ahol megjelentek vele. Hírlett, hogy régebben az egyes ludovikás évfolyamok gyűrűt is készítettek, de 1944 novemberében a remélt, de mégis hirtelen érkezett hadiavatáskor erre már nem jutott idő. Lógtak a felhők, reggel esett is. Ronda szürke novemberi nap volt. A nedves őszi gyep csúszott, de a növendékzászlóalj úgy menetelt, olyan díszmenetet vágott az avatottak előtt - akik szokás szerint kardot rántottak és pengéiket összecsapkodva kiáltották: "a hazáért mindhalálig" -, mint az előző években a Bólyai János Akadémián, a honvédelmi miniszter vagy a honvédvezérkar főnöke előtt. Igaz, 1944. november 15-én délelőtt Esztergomban a legfőbb hadurat csak egy zömök vezérőrnagy képviselte, akiről Kónyi kissé szűkszavúan és tiszteletlenül jegyezte meg: - Tökrészeg volt az ipse."