A magyar újságírók évkönyve 1979 [antikvár]

A kiadói borító felső része minimálisan sérült.
Amikor nyomdai leadás előtt évkönyvünk kéziratát szerkesztettük, az volt az első benyomásunk, élményünk, hogy mi sem ismerjük eléggé egymást. Dolgozunk, rohanunk és elszállnak, hátunk mögött maradnak a kitüntetések szép pillanatai, a vörös diplomások fiatal arcai, kemény kézfogásaik, meghatott szavaik a gratulációknál. És, igen, bár az elhunytak emlékét kegyelettel őrizzük, mégis, most, a halottaink listáját olvasva jutott igazán tudatunkig: milyen sok kollégánkért szólt ebben a három évben is a harang. És mily sok volt közöttük az ötvenéves. Így éreztük mi, az első olvasók, szerkesztők; valószínű, hasonlót érez majd a könyv lapjait forgatva minden olvasó.