kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Gyulai Pál - A Budapesti Ujságirók Egyesülete Almanachja 1907. [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/145/2098145.jpg "Gyulai Pál - A Budapesti Ujságirók Egyesülete Almanachja 1907. [antikvár]")
A Budapesti Ujságirók Egyesülete Almanachja 1907. [antikvár]
Gyulai Pál, Herczeg Ferencz, Mikszáth Kálmán, Vikár Béla
A Budapesti Ujságirók Almanachjának harmadik évfolyamát meleg szeretettel ajánljuk a magyar nagyközönség figyelmébe.
Nemcsak az Almanach irodalmi értéke teszi ezt indokolttá, hanem a czél is, melyet közvetve ez az Almanach elterjedésével előmozditanak annak vásárlói.
Az Almanach tiszta jövedelme ugyanis a Budapesti Ujságirók Egyesületének segitőalapját gyarapitja, mely tiz éves fennállása óta hatékonyan gyámolitotta a sajtó segélyre szoruló munkásait, valamint azok özvegyeit és árváit is. Hiszen ez...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
19800 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
A Budapesti Ujságirók Almanachjának harmadik évfolyamát meleg szeretettel ajánljuk a magyar nagyközönség figyelmébe.
Nemcsak az Almanach irodalmi értéke teszi ezt indokolttá, hanem a czél is, melyet közvetve ez az Almanach elterjedésével előmozditanak annak vásárlói.
Az Almanach tiszta jövedelme ugyanis a Budapesti Ujságirók Egyesületének segitőalapját gyarapitja, mely tiz éves fennállása óta hatékonyan gyámolitotta a sajtó segélyre szoruló munkásait, valamint azok özvegyeit és árváit is. Hiszen ez az alap tiz év folyamán 472 esetben adott hatvanezer koronára rugó kamatnélküli segitőkölcsönt anyagilag sulyos viszonyok közé jutott pályatársaknak, 12,000 koronával segitett vidékről feljött, illetőleg Budapesten átutazó külföldi ujságirókat s ezenkivül a teljesen vagyontalanul elhalt ujságirók özvegyeinek és árváinak ellátására is közel 28,000 koronát nyujtott. Ez idő szerint is 8 özvegyet és 19 árvát lát el minden szükségessel.
ezek az adatok is fényesen bizonyitják, hogy az, a ki ezt az Almanachot vásárolja, közvetve humánus czélt is mozdit elő, támogatván a magyar közélet áldozatkész munkásai közül azokat, kik a közsegélyre rászorulak.
Ez indit bennünket arra, hogy ezt az irodalmilag is érdemes Almanachot a magyar olvasóközönség különös meleg pártfogásába ajánljuk.
Termékadatok
Cím: A Budapesti Ujságirók Egyesülete Almanachja 1907. [antikvár]
Kötés: Vászon
Méret: 200 mm x 270 mm
Mikszáth Kálmán (Szklabonya, 1847. január 16. – Budapest, Józsefváros, 1910. május 28.)
Magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora.
Neves és művelt felmenőkkel bíró családban született Szklabonyán (Nógrád vármegye), Mikszáth János jómódú földbirtokos, és a kisnemesi származású farádi Veress Mária evangélikus vallású szülők fiaként.
1866-1869-ig jogot tanult a budapesti egyetemen, bár diplomát nem szerzett belőle. Megpróbálkozott az újságírással is, számos magyar újság, köztük a Pesti Hírlap is közölte cikkeit.
Korai novellái alapjául a parasztok, iparosok élete szolgált, melyek demonstrálták Mikszáth Kálmán hozzáértését a ravaszkodó, humoros anekdotákhoz, melyek megmutatkoznak a későbbi sokkal népszerűbb műveiben is.
Számos novellája társadalmi kommentárt és szatírát tartalmazott, és az élete vége felé egyre inkább kritikus hangvétellel fordult az arisztokrácia és a kivetett terhek ellen.
1873. Július 13.-án feleségül vette Mauks Ilona Máriát, majd 1878-ban elváltak. 1882-ben ismét elvette volt feleségét, mely házasságból három gyermek született.
1874-ben jelent meg első önálló műve, az „Elbeszélések”, két kötetben, de nem kapott komolyabb figyelmet. Pár évig különböző napilapoknál dolgozott, azonban sikertelensége miatt elkeseredve, 1878-ban Szegedre ment, és a Szegedi Naplónál helyezkedett el, újságíróként. Ott aratta első írói sikereit: az 1879-es szegedi nagy árvíz és az ezután következő királyi biztosi korszak hálás témákkal szolgált neki. Karcolataiban a biztosi tanácsot csipkedte, s megörökítette Tisza Lajos és munkatársainak alakját.
1887-től élete végéig országgyűlési képviselő volt, előbb az erdélyi Illyefalva, majd Fogaras, végül pedig Máramarossziget mandátumával.1896-ban a budapesti újságírók egyesületének elnökévé választották, melynek tisztségéről 1899-ben lemondott.
1910 tavaszán ünnepelték írói pályafutásának negyvenedik évfordulóját, tiszteletére Szklabonya (szülőfaluja) a Mikszáthfalva nevet vette fel. Ezután még elutazott Máramarosszigetre, ahonnan azonban már nagybetegen tért vissza, s néhány nap múlva, május 28-án meghalt. Temetésére május 31-én délután került sor. Utolsó munkája, A fekete város könyv alakban való 1911-es megjelenését már nem érhette meg.
Tagja volt a Petőfi Társaságnak, a Kisfaludy Társaságnak, a Belvárosi Takarékpénztár Részvénytársaság Igazgatóságának, a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság Igazgatóságának, valamint 1889 tavaszától a Magyar Tudományos Akadémia levelező, és tiszteletbeli tagja volt.
Magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora.
Neves és művelt felmenőkkel bíró családban született Szklabonyán (Nógrád vármegye), Mikszáth János jómódú földbirtokos, és a kisnemesi származású farádi Veress Mária evangélikus vallású szülők fiaként.
1866-1869-ig jogot tanult a budapesti egyetemen, bár diplomát nem szerzett belőle. Megpróbálkozott az újságírással is, számos magyar újság, köztük a Pesti Hírlap is közölte cikkeit.
Korai novellái alapjául a parasztok, iparosok élete szolgált, melyek demonstrálták Mikszáth Kálmán hozzáértését a ravaszkodó, humoros anekdotákhoz, melyek megmutatkoznak a későbbi sokkal népszerűbb műveiben is.
Számos novellája társadalmi kommentárt és szatírát tartalmazott, és az élete vége felé egyre inkább kritikus hangvétellel fordult az arisztokrácia és a kivetett terhek ellen.
1873. Július 13.-án feleségül vette Mauks Ilona Máriát, majd 1878-ban elváltak. 1882-ben ismét elvette volt feleségét, mely házasságból három gyermek született.
1874-ben jelent meg első önálló műve, az „Elbeszélések”, két kötetben, de nem kapott komolyabb figyelmet. Pár évig különböző napilapoknál dolgozott, azonban sikertelensége miatt elkeseredve, 1878-ban Szegedre ment, és a Szegedi Naplónál helyezkedett el, újságíróként. Ott aratta első írói sikereit: az 1879-es szegedi nagy árvíz és az ezután következő királyi biztosi korszak hálás témákkal szolgált neki. Karcolataiban a biztosi tanácsot csipkedte, s megörökítette Tisza Lajos és munkatársainak alakját.
1887-től élete végéig országgyűlési képviselő volt, előbb az erdélyi Illyefalva, majd Fogaras, végül pedig Máramarossziget mandátumával.1896-ban a budapesti újságírók egyesületének elnökévé választották, melynek tisztségéről 1899-ben lemondott.
1910 tavaszán ünnepelték írói pályafutásának negyvenedik évfordulóját, tiszteletére Szklabonya (szülőfaluja) a Mikszáthfalva nevet vette fel. Ezután még elutazott Máramarosszigetre, ahonnan azonban már nagybetegen tért vissza, s néhány nap múlva, május 28-án meghalt. Temetésére május 31-én délután került sor. Utolsó munkája, A fekete város könyv alakban való 1911-es megjelenését már nem érhette meg.
Tagja volt a Petőfi Társaságnak, a Kisfaludy Társaságnak, a Belvárosi Takarékpénztár Részvénytársaság Igazgatóságának, a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság Igazgatóságának, valamint 1889 tavaszától a Magyar Tudományos Akadémia levelező, és tiszteletbeli tagja volt.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............