kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Ambrus Zoltán - A Fehér Kereszt Országos Lelenczház Egyesület Naptára az 1903-ik évre [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/212/4498212.jpg "Ambrus Zoltán - A Fehér Kereszt Országos Lelenczház Egyesület Naptára az 1903-ik évre [antikvár]")
A Fehér Kereszt Országos Lelenczház Egyesület Naptára az 1903-ik évre [antikvár]
Ambrus Zoltán, Balla Miklós, Barabás Péter, Bródy Miksa, Dr. Béla Pál, Dr. Schuschny Henrik, Dr. Vrabély Ármánd, Erdős René, Feleki Sándor, Földes Imre, Gergely István, Hajdú Miklós, Heltai Jenő, Hevesi Sándor, Jászi Oszkár, Kemenczky Kálmán, Kisteleki Ede, Kovács Zsigmond, Krúdy Gyula, Lenkei Henrik, Lövik Károly, Martos Ferencz, Molnár Ferencz, Pásztor Árpád, Radó Antal, Salgó Ernő, Szabolcska Mihály, Szász Zoltán, Szilágyi Géza, Tabódy József, Váradi Antal
Amidőn harmadízben lépünk szerény munkánkkal: a Fehér Kereszt naptárával, a nagyközönség elé, első szavunk, első érzésünk a hála és a köszönet. Igaz szívből, hálás köszönettel adózunk azért a szokatlan és megtisztelő jóakaratért, melylyel a valódi jótékonyságnak szánt eme művünket fogadta, felkarolta és egy csapásra népszerűvé tette. Két elv vezérelt bennünket, amikor elhatároztuk, hogy Naptárunkat útnak indítjuk. Meg akartak ismertetni széles körökben működésünket, czéljainkat,...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
7980 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Amidőn harmadízben lépünk szerény munkánkkal: a Fehér Kereszt naptárával, a nagyközönség elé, első szavunk, első érzésünk a hála és a köszönet. Igaz szívből, hálás köszönettel adózunk azért a szokatlan és megtisztelő jóakaratért, melylyel a valódi jótékonyságnak szánt eme művünket fogadta, felkarolta és egy csapásra népszerűvé tette. Két elv vezérelt bennünket, amikor elhatároztuk, hogy Naptárunkat útnak indítjuk. Meg akartak ismertetni széles körökben működésünket, czéljainkat, eredményeinket és irodalmi színvonalon álló közleményeink révén olcsó tr és szórakoztató könyvet szándékoztunk kiadni. Őszinte örömmel láttuk, hogy a közönség méltányolta és elismerte törekvésünket. Minthogy az erkölcsi siker ez esetben anyagi eredmény is, nincs hőbb vágyunk, minthogy az elmondottakat jövőre is ugyanezen a helyen mondhassuk el. Budapest, 1902. szeptember havában.
A szerkesztőség.
Termékadatok
Cím: A Fehér Kereszt Országos Lelenczház Egyesület Naptára az 1903-ik évre [antikvár]
Szerző:
Ambrus Zoltán
,
Balla Miklós
,
Barabás Péter
,
Bródy Miksa
,
Dr. Béla Pál
,
Dr. Schuschny Henrik
,
Dr. Vrabély Ármánd
,
Erdős René
,
Feleki Sándor
,
Földes Imre
,
Gergely István
,
Hajdú Miklós
,
Heltai Jenő
,
Hevesi Sándor
,
Jászi Oszkár
,
Kemenczky Kálmán
,
Kisteleki Ede
,
Kovács Zsigmond
,
Krúdy Gyula
,
Lenkei Henrik
,
Lövik Károly
,
Martos Ferencz
,
Molnár Ferencz
,
Pásztor Árpád
,
Radó Antal
,
Salgó Ernő
,
Szabolcska Mihály
,
Szász Zoltán
,
Szilágyi Géza
,
Tabódy József
Váradi Antal
Kötés: Könyvkötői papírkötés
Méret: 180 mm x 250 mm
Szécsény-kovácsi Krúdy Gyula (Nyíregyháza, 1878. október 21. – Budapest, Óbuda, 1933. május 12.) író, hírlapíró, a modern magyar prózaírás kiváló mestere.
A nemesi származású szécsény-kovácsi Krúdy család sarja. 1878-ban született Nyíregyházán. Az elemi iskolát (1883–1887) szülővárosában, a gimnáziumot Szatmárnémetiben (1887–1888) és Podolinban (1888–1891), majd ismét Nyíregyházán (1891–1895) végezte. Itt érettségizett 1895 júniusában. Rövid ideig Debrecenben, majd Nagyváradon újságíró. Még nem volt húszéves, amikor első novelláskötete (Üres a fészek és egyéb történetek) megjelent. Munkatársa számos folyóiratnak és a Nyugatnak is. Országos hírt és igazi közönségsikert a Szindbád-sorozat és az 1913-ban megjelent A vörös postakocsi c. regénye hozott neki. Pályája a 20. századi magyar irodalomban sajátos jelenség. Kifejezésre jut benne a késői romantika kiteljesedése éppúgy, mint a modern, impresszionisztikus és a realizmus egy sajátos, rendkívül egyéni formájáig eljutó társadalom- és lélekábrázolás.
1892-ben diáktársaival megalapította a Nyíregyházi Sajtóirodát. Ebben az évben jelent meg első novellája a Szabolcsi Szabadsajtóban. 1893-ban riportsorozatot készített a Pesti Naplóban a hipnózis-tragédiáról. 1895-ben a Debreceni Ellenőr, majd három hónap múlva a nagyváradi Szabadság munkatársa lett, riporter és korrektor. 1896 májusában elhagyta Nagyváradot, hazament, majd Budapestre költözött. Szeptemberben a Képes Családi Lapok novellapályázatán első díjat nyert. 1897-ben havonta 7-8 novellája jelent meg. Az Egyetértésbe és a Fővárosi Lapokba dolgozott. Megjelent első novelláskötete, az Üres a fészek.
1899. december 27-én Budapesten, az Erzsébetvárosban feleségül vette Spiegler Bella tanítónőt, majd 1919-ben elvált től, s július 12-én Budapesten, a Ferencvárosban nőül vette, a nála 21 évvel fiatalabb Rózsa Zsuzsannát.
1914-ben, a háború kitörésekor átmenetileg hazaköltözött családjához. Vidéken előfizetőket próbált szerezni Összegyűjtött Műveinek a Singer és Wolfner által tervezett kiadásához. 1916-ban megkapta a Székesfőváros Ferenc József irodalmi díját. 1918-ban kiköltözött a Margit-szigetre. 1919-ben nagy riportot készített a kápolnai földosztásról, s aktívan részt vett az őszirózsás forradalomban. 1920–21-ben, a tanácsköztársaság bukása után a sajtóban hajsza indult ellene.
1926–27-ben legalább tíz éve lappangó betegsége ledöntötte lábáról, és a Liget-szanatóriumba került. 1930. január 18-án Baumgarten-díjat kapott, de akkor már nagyon el volt adósodva. Az élet álom című kötetét saját költségén kellett kiadnia. Szigeti lakását felmondták, május 28-án családjával Óbudára költözött. 1931–32-ben szegényes körülmények között élt. Újra rászokott az italra. 1933 tavaszán az egészsége rosszabbodott. Szíve, gyomra, mája kezdte felmondani a szolgálatot.
Krúdy Gyula 1933. május 12-én, hajnalban hunyt el, élete 55. évében. Temetésén a hivatalos Magyarország képviselői nem vettek részt.
A nemesi származású szécsény-kovácsi Krúdy család sarja. 1878-ban született Nyíregyházán. Az elemi iskolát (1883–1887) szülővárosában, a gimnáziumot Szatmárnémetiben (1887–1888) és Podolinban (1888–1891), majd ismét Nyíregyházán (1891–1895) végezte. Itt érettségizett 1895 júniusában. Rövid ideig Debrecenben, majd Nagyváradon újságíró. Még nem volt húszéves, amikor első novelláskötete (Üres a fészek és egyéb történetek) megjelent. Munkatársa számos folyóiratnak és a Nyugatnak is. Országos hírt és igazi közönségsikert a Szindbád-sorozat és az 1913-ban megjelent A vörös postakocsi c. regénye hozott neki. Pályája a 20. századi magyar irodalomban sajátos jelenség. Kifejezésre jut benne a késői romantika kiteljesedése éppúgy, mint a modern, impresszionisztikus és a realizmus egy sajátos, rendkívül egyéni formájáig eljutó társadalom- és lélekábrázolás.
1892-ben diáktársaival megalapította a Nyíregyházi Sajtóirodát. Ebben az évben jelent meg első novellája a Szabolcsi Szabadsajtóban. 1893-ban riportsorozatot készített a Pesti Naplóban a hipnózis-tragédiáról. 1895-ben a Debreceni Ellenőr, majd három hónap múlva a nagyváradi Szabadság munkatársa lett, riporter és korrektor. 1896 májusában elhagyta Nagyváradot, hazament, majd Budapestre költözött. Szeptemberben a Képes Családi Lapok novellapályázatán első díjat nyert. 1897-ben havonta 7-8 novellája jelent meg. Az Egyetértésbe és a Fővárosi Lapokba dolgozott. Megjelent első novelláskötete, az Üres a fészek.
1899. december 27-én Budapesten, az Erzsébetvárosban feleségül vette Spiegler Bella tanítónőt, majd 1919-ben elvált től, s július 12-én Budapesten, a Ferencvárosban nőül vette, a nála 21 évvel fiatalabb Rózsa Zsuzsannát.
1914-ben, a háború kitörésekor átmenetileg hazaköltözött családjához. Vidéken előfizetőket próbált szerezni Összegyűjtött Műveinek a Singer és Wolfner által tervezett kiadásához. 1916-ban megkapta a Székesfőváros Ferenc József irodalmi díját. 1918-ban kiköltözött a Margit-szigetre. 1919-ben nagy riportot készített a kápolnai földosztásról, s aktívan részt vett az őszirózsás forradalomban. 1920–21-ben, a tanácsköztársaság bukása után a sajtóban hajsza indult ellene.
1926–27-ben legalább tíz éve lappangó betegsége ledöntötte lábáról, és a Liget-szanatóriumba került. 1930. január 18-án Baumgarten-díjat kapott, de akkor már nagyon el volt adósodva. Az élet álom című kötetét saját költségén kellett kiadnia. Szigeti lakását felmondták, május 28-án családjával Óbudára költözött. 1931–32-ben szegényes körülmények között élt. Újra rászokott az italra. 1933 tavaszán az egészsége rosszabbodott. Szíve, gyomra, mája kezdte felmondani a szolgálatot.
Krúdy Gyula 1933. május 12-én, hajnalban hunyt el, élete 55. évében. Temetésén a hivatalos Magyarország képviselői nem vettek részt.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............